Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Természettudomány - Medvegy Mihály–Soltész György–Szotter László–Koloszár András: Egy ritka cincérfaj: a Saphanus piceus Laich. soproni gyűjtése során szerzett tapasztalataink

A széthasított ágból, a bábbölcsőből kibújó friss nőstény Saphanus piceus Laich példány példány. 1983. április 22-23-án is szedtünk az eddigi tapasztalatok felhasználásával ágakat. A keltetés eredménye: IV. 24-én 1 nőstény, ill. V. 1-11. között 4 hím és 4 nőstény. Az ágakat, gyökereket heti egy alkalommal bőségesen meglocsoltuk. (Más alkalommal a nedves faanyagot locsolás nélkül, jól záródó műanyag zsákokban tároltuk, a kétféle keltetési módszer eredményessége között lényeges különbséget nem észleltünk.) A Saphanus piceus Laich, életmódjával kapcsolatos megfigyeléseink Hűvös, nedves, árnyékos helyen találtuk, tápnövényeként a mogyorót tudtuk igazolni. A nőstény állat 3-10 cm átmérőjű, 1-3 éve elszáradt mogyorótörzsekbe petézik, a talajszint közelében. A lárvajáratokat mindig a talajtól számított 1 m-en belül találtuk, néha sűrűn egymás mellett is, s a járatok gyakran a széles gyökértörzsben is folytatódtak. Az érett lárvák 2,5-3,5 cm-esek, hengeres alakúak, csontfehér színűek, mandibulajuk alapján {Demelt, 1966.) meghatározhatók. A 6-8 mm átmérőjű, 2,5-3 cm hosszúságú hengeres bábbölcsőt a járat kiszélesedett végződésében találtuk, mintegy 0,5-1 cm-rel a felszín alatt, azzal párhuzamosan. A lárvák fejlődése megfigyeléseink szerint legalább 2 évig tart. {Demelt, 1966, Kaszab, 1971. - 3 évesnek írja le fejlődését, ez szerintünk is valószínű.) Az imágók kerek, 5-7 mm-es átmérőjű röplyukon hagyják el a bábbölcsőt május legvégén, június elején (a magasabb hegységekben kissé később - Demelt, 1966.). .5: