Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Helytörténet - Zsiga Tibor: A nyugat-magyarországi fegyveres felkelés és Vas megye 1921

Az elért eredmények egyértelműen a felkelők fellépésének, helytállásának hatására születtek. A kialakult új helyzetben, amikor már nagy terület felett gyakoroltak ellenőr­zést, felmerült a vezetés, a vezető személyének kérdése is. Addig kis csoportokban harcoltak, a kis csoportok alkalmi összevonásai is egységes vezetést igényeltek. Névlege­sen ezt Gömbös Gyula gyakorolta, de a csoportok többsége elutasította személyét. Friedrich és Lingauer személyét mint „karlistákét" szintén elutasították a „szabadkirály­választókhoz" tartozó felkelő csoportok. Maga a kormány is erélyesebben lépett fel velük szemben „karlista" voltuk miatt, valamint azért is, mert az antant és a külföldi sajtó előtt e két személynek volt ismeretes a neve. Szervezéseiket ők nagy külsőségek mellett, nyíltan végezték. Amikor már szinte kiszorultak a felkelés befolyásolásából, még akkor is a következőket írta róluk a N. W. Tagblatt: „Friedrich és Lingauer alkalmas arra, hogy a mozgalmat Nyugat-Magyarországon tovább szítsa". A felkelők feletti parancsnoklás megszerzéséért, az esetleges más személyek kiszorításáért Gömbös Gyula is akcióba lépett. 1921. szeptember első felében végigjárta a nyugat-magyarországi területet, tárgyalt több kompetens személlyel. Friederichkel való tárgyalása során rá tudta venni arra, hogy az általa vezetett felkelőit kivonta az északi területekről. Ezzel a karlisták ereje gyengült a felkelők között. Ennél több eredményt viszont nem ért el, és ezért elégedetlen volt. Úgy gondolta befolyását csak úgy tudja érvényesíteni, ha elképzeléseinek fegyveres akció kilátásba helyezésével is nyomatékot ad. Amennyiben Gömbös megszerezi a felkelők feletti pa­rancsnoklás jogát, úgy a magyar kormány akaratát jobban érvényesítette volna az akcióban. Ezért joggal számított a kormány támogatására és az ellenfelek megtörésében, megfélemlítésében. Gömbös Bethlen miniszterelnökhöz fordult levélben. Fegyvert, lő­szert, kötszert és élelmet kért titkos úton a kormánytól a felszerelendő csapatai számára, amit a felkelők mögött kívánt elhelyezni. Gömbös szerint a személyét, a kormány irányítását az ellenzék másként fogja értékelni és „...másképpen fogja magát érezni, ha mögötte vagyunk". Azonban amire Gömbös megszervezte volna saját fegyveres csapa­tát, a parancsnoklás huzavonája eldőlt. 38 A „Honvédelmi Bizottmány" tagjai legalkalmasabbnak Prónay Pál személyét talál­ták az adott körülmények között. Prónay Pál huszáralezredes az ellenforradalom hata­lomra jutásában hírhedtté vált különítményesei élén nagy szerepet játszott. Az 1921-ben kialakított új törvényességi rendben nem tudott, de nem is akart beilleszkedni. Nyilváno­san megsértette a nemzetgyűlés elnökét, önkényesen fogva tartotta Kornhauser nevű kereskedőt, aki nagyobb összegű pénzzel tartozott testvérének. Korábbi önkényeskedé­sei az utóbbival együtt újabb felháborodást váltottak ki az országban. A kormány szemére vetették Prónayval szembeni tehetetlenségét. Hogy megszabaduljanak Prónay­tól és várható további törvénytelenségeitől, a kormányzat : - Horthy kormányzó, Bethlen miniszterelnök, Belitska honvédelmi miniszter együttes - nyomására kénytelen volt aláírni egy nyilatkozatot, hogy a hadseregből „önként kilép". A nyilatkozat aláírásáért utóbbi önkényeskedéseinek kedvező elbírálását ígérték. A katonai törvényszék szeptem­ber 3-án tárgyalta a törvénytelen fogvatartás ügyét. Megállapították felelősségét, őt és Dobay Lajos főhadnagy - beosztottját - aki Kornhauser fogvatartásában közreműkö­dött - 10-10 nap foglárfogságra ítélték. 39 Persze Prónay nem töltötte ki büntetését, hanem Bicskére ment, ahol az „Etelközi Szövetség" nevében £adravecz püspök felkérte a felkelés vezetésének elvállalására. Ko­rábban erre Gömbös is kérte, de neki nem vállalta. Zadravecznek igent mondott és szeptember 6-án Sopronba ment. Ott Ostenburggal és Sigrayval tárgyalt. Megállapodá­suk lényege az volt, hogy a felkelés további sikere érdekében a királykérdésben köztük kialakult ellentéteket félreteszik, azt senki nem szorgalmazza. Felosztották a felkelők által ellenőrzött „A" zóna területét olyanképpen, hogy Sopron környékén, valamint attól 434

Next

/
Oldalképek
Tartalom