Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Helytörténet - Zsiga Tibor: A nyugat-magyarországi fegyveres felkelés és Vas megye 1921

északabbra Ostenburg irányítja a felkelő mozgalmat, délen pedig egeszén a jugoszláv határig Prónay. Sopronból Prónayt Sigray vitte Szombathelyen át Nagyszentmihályra. Torony községben Hir György és Bónis páter csatlakozott hozzájuk. Az így kialakult csoport Nagyszentmihályon Rantzenberger százados bevonásával tanácskozást tartott a vezetésre, annak tagozódására, a felkelőcsoportok új szervezésére. A megbeszélés után Prónay kiáltványt adott ki, amelyben hírül adta, hogy átvette a „szabadcsapatok" feletti parancsnokságot. , Ettől az időtől önmagukat hol „felkelőknek", hol „szabadcsapatoknak" nevezték. A kiáltvány időpontját az eddigi feldolgozások eltérően jelölik meg. így felmerült szeptember 8., 18., és 19.

40 Kutatásaim során megtaláltam a szombathelyi Csendőrkerületi Parancsnokság „T" Osztályának (a korabeli titkos szolgálat) egy olyan tartalmú jelentését, amelyben az áll, hogy szeptember 15-én Szombathelyen tanácskozott Friedrich, Lingauer, Prónay, Héjjas, Gömbös és Lehár. Tárgyalásaikról semmilyen konkrét hír nem szivárgott ki.

41 A tárgyalók személyi összetételénél fogva képviselve volt a felkelő csoportok valamennyi irányzata és egysége. Lehetségesnek tartom, a tanácskozás személyi összetételére figyelemmel, hogy ekkor alakították ki a felkelés új, egységes vezetését, tagozódását. A tárgyalásokat követő napon Gömbös Gyula a katonai körletparancsnokságról Budapesttel Hughes-gépen összeköttetésbe akart lépni, de ezt nem engedélyezték neki. Mindenképpen tény : Prónay lett a Vas megyei területek felkelőcsapatainak parancsnoka. Hatásköre kiterjedt Sopron megye déli területeire is. Prónay Pál a parancsnoksága alá tartozó felkelőket három „felkelő hadseregbe" szervezte. A parancsnokság átvétele szeptember 18-án vagy 19-én volt. Az I. felkelőhadsereg székhelye Felsőőr volt. Parancsnoka névlegesen Hir György, ténylegesen Taby Árpád volt. A II. felkelőhadsereg székhelye kezdetben Felsőpulya, később Lakompak lett, parancsnoka Budaházy Miklós. A

III. felkelőhadsereg székhelye kezdetben Őkötvélyes, majd Németújvár volt. Parancsnoka Molnár Endre, Felsőőrön volt a Fővezérség 10 fős tartaléka, a lovastartalék Városszalónakon. A felkelőhadseregbe szervezett erők összlétszámát viszonylagos pontossággal sem lehet meghatározni. Prónay szerint amikor kiegészült a IV. felkelő hadsereggel, a létszám 3600 fő volt. A brit katonai attasé szerint 2700 fő. Az osztrák katonai szervek 30 000 főben jelölték meg. Annyi a valósággal határosán bizonyos, hogy 1921 októberében, amikor a „Lajtabánság" alatt valamennyi erő egyesült, akkor sem haladta meg számuk a 10 000 főt.

42 A felkelők fegyveres egységei feladatuk szerint két csoportra oszlottak. Egyik csoportként a rend fenntartására hozták létre a felkelő csendőrséget, amelynek parancsnoka Erdődy Tamás volt. A harci tevékenységet a frontterületek felkelői végezték. Ők alkották a második fegyveres csoportot. Az erre hivatott felkelőhadseregek - amelyben 650-1000 fő lehetett - csoportokra tagozódtak, létszámuk 160-250 fő volt. A csoportok 40-60 fős szakaszokra, a szakaszok 10-15 fős csapatokra oszlottak, ami végső fokon 3-4 fős őrsöket foglaltak magukba. Harcmodoruk az volt, hogy kicsi, mozgékony egységeket hoztak létre viszonylag nagy tűzerővel. A nagyobb feladatok végrehajtására újabb ideiglenes csoportosításokat végeztek.

43 A felkelőket a lakosságtól való megkülönböztetésként „felkelőkalappal" látták el, amely oldalt csapott volt. A kalapon, vagy a ruházaton zöld színű pajzsban fehér kettőskeresztet ábrázoló jelvényt viseltek. A felkelők egyes csoportjainál, főleg a felkelő csendőrségnél felvarrható zöld színű ruhadarabra nyomtatott „Nyugat-Magyarország-Burgenland" feliratú megkülönböztető jelzést is alkalmaztak. A felkelők szervezeti megerősödése a hivatalos szervek beleegyezése nélkül történt. Sőt távlati, békés, tárgyalásos megoldásokkal ellentétes volt. A megerősödött felkelőktől, 435