Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Helytörténet - Zsiga Tibor: A nyugat-magyarországi fegyveres felkelés és Vas megye 1921

további toborzásokat végeznek. Már az előző nap megjelent Kőszegen Bónis páter, aki az „Elite" kávéházban tartózkodóknak hírül hozta a nyugat-magyarországi harcok eseményeit. A hír és a buzdítás hatására a helyi „Ébredők" szervezete is mozgásba jött. Augusztus 30-án 11 órára gyűlést hirdettek a „Bálház" kertjében. Az egybegyűltekhez itt Erdődy Tamás gróf, vitéz Szabadváry Ferenc, helyi szappangyáros és Pavetits Ferenc polgári iskolai tanár szólt. Felkérték a jelenlévőket, tegyenek eleget hazájuk iránti kötelességüknek, védjék meg. Délután 2 órakor mintegy 40 fő önkéntes felkelő sorakozott fel a gyűlés helyén. (Lásd a 2. számú mellékletet.) Sorakoztatásuk után Szinetár Endre jelentést tett Erdődy Tamás grófnak, aki őrnagyi rendfokozatot viselt. Rövid vezényszavak után a csoport gyalogmenetben indult Velem, Bozsok útvonalon át Rohonczra. Innen Nagyszentmihályra, majd Városszalonokra vonattal, ahol már a felkelőkkel találkoztak. A kőszegi csoport nagyobbik része Erdődy Tamás gróf parancsnoksága alatt maradt és a felkelő csendőrség részét képezte, míg kisebbik része részt vett mint önkéntes a felkelők későbbi legnagyobb vállalkozásában, legjelentősebb hadműveletében, a Kirchschlagi csatában.

19 Szombathelyen is nagygyűlés volt ezen a napon. Az előzetesen meghirdetett gyűlésre mintegy 8000-10 000 ember gyűlt össze. A tömeghez Renner Oszkár MÁV felügyelő, Beliczay Zoltán pénzügyi titkár és Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő a „Vasvármegye" laptulajdonosa szólt. Mindannyian a népi ellenállásra buzdítottak. A férfiaknak Koroknay Zoltánné a „Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége" nevében zászlót adományozott. Beszédében kérte őket, győzetesen hozzák vissza. A gyűlés alatt érkezett meg Friedrich István, aki felszólalást rögtönzött. Elmondta, hogy onnan jön, ahol már cselekszenek Nyugat-Magyarországért. Hasonló magatartásra, anyagi támogatásra hívta fel a jelenlévőket. Az anyagi támogatásra vonatkozó felhívása nem talált egyértelmű éljenzésre. A gyűlés forró légkörben, nagy tetszésnyilvánítások közepette zajlott.

20 Ez a tömeggyűlés volt a szombathelyi felkelőcsoport megalakulásának rendezvénye. (Lásd a 3. számú mellékletet.) Pár nappal később Gebhardt Pál pénzügyi titkár, százados, 78 fő felkelővel vonult be Sopronba, akiknek meghatározó jelentősége volt a felkelők Ágfalvánál kivívott győzelmében. Ennek a harcnak szombathelyi halottja is volt, Phem Ferenc pénzügyi igazgatósági tisztviselő - apja Phem Gergely szombathelyi kosárfonó volt - akinek a temetése szeptember 10-én nagy közönségrészvét mellett zajlott le Szombathelyen.

21 A felkelőnarcok megindulását követő két napon belül az a helyzet alakult ki, hogy Vas megye „A" zónája (a történelmi határ és az „A" vonal közé eső terület) szinte teljes egészében a felkelők ellenőrzése alá került, míg az ettől északra elhelyezkedő részeken - Sopron, Mosón megyében - az osztrák csendőr és vámőr osztagok elfoglalták. Az így kialakult helyzet semmiképpen sem felelt meg a magyar kormány eredeti elképzeléseinek. Mint azt az előzőekben láttuk, a kormány terve szerint át akarták engedni az „A" zónát, majd az „A" vonalon megállva az osztrák hatóságokkal tárgyalásokba bocsátkozva megtartani a további területeket, azaz a „B" és a „C" zónákat. A felkelők ennél tovább mentek, hiszen Vas megye „A" zónájába vagy be sem engedték, vagy később a harcokban kiszorították a bevonultakat. Az ország lakosságának hangulata, a közvetlen szomszédos területeken folyó gyűlések, toborzások arra utaltak, hogy a felkelők megerősödése tovább folytatódik, aminek következménye lehet a harc átterjedése az északi területekre is. Tehát a magyar hivatalos szervek által kezdetben csak tudomásul vett mozgalom, szervezkedés olyan méreteket öltött, amelyet nem kívántak. Ezen túlmenően pedig elveszítették az események feletti ellenőrzést. A hivatalos magyar szervek által nem kívánt mértékű fellépések visszaszorítására, a további felkelő-akciók elkerülésére, augusztus 30-án Bethlen miniszterelnök Sigray kormánybiztoson keresztül intézkedett, hogy az „A" vonaltól keletre és a trianoni határ 423