Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Helytörténet - Zsiga Tibor: A nyugat-magyarországi fegyveres felkelés és Vas megye 1921

között lévő területekről távolítsa el a „felelőtlen elemeket", azaz a felkelőket. Ez tulajdonképpen a felkelők gyülekezési, összpontosítási körleteinek felszámolására irányuló akció volt. A kormánybiztosnak nem állt rendelkezésére megfelelő erő, mivel az ütemtervnek megfelelően előzőleg a trianoni határ mögé vonták ki a katonaságot, a csendőrség létszáma pedig csak a rendfenntartásra volt elegendő. A tervezett feladatokat csak a trianoni határ mögé vont, vagy ott állomásozó katonai egységek felhasználásával lehetett megoldani oly módon, hogy azok átlépik a trianoni határt. Az antant tábornoki bizottság szükségesnek ítélte meg a kormány tervezett intézkedését, sőt azt üdvözölte. Ahhoz a következő feltételekkel járult hozzá : A felkelőkkel szemben foganatosítandó intézkedéseknek 48 órán belül be kell fejeződni. Ezzel kizárták, hogy az ismét bevonult magyar katonai erők ezen a címen megszállják a területet. A csapatok alacsony rendfokozatú parancsnokra nem bízhatók, és kisebb egységekre sem tagolhatok. Ennek indoka az esetleges felelőtlenségek, egyéni akciók kezdeményezésének kizárása volt. Utolsó feltételként szabták : a katonai fellépésben csak azok a katonai erők vehetnek részt, amelyek már előzőleg is Nyugat-Magyarországon, vagy annak térségében tartózkodtak. Ez a feltétel azt szolgálta, hogy a magyar hatóságok ezt az akciót ne használhassák fel katonai erők újabb csoportosítására, ami további összetűzések forrása lehet. A Szombathelyi Katonai Körletparancsnokság 831/5/1921. sz. Hdm. rendelkezésével előzetes intézkedéseket, szervezéseket vezetett be az akció végrehajtására. Kijelölte a benne részt vevő katonai egységeket; 7/II. zlj-at, 3/1. huszár osztályt (Fiuk ezredes csoportja), az 5/1—

II—III. zlj-at (szombathelyi vegyes dandár egységei) és a 6/II. zlj-at (körmendi egységet). A felsorolt egységekből 60-100 fős osztagokat szerveztek. Az osztagok parancsnoka törzstiszt vagy idősebb csapattiszt volt. Az akció 1921. szeptember 1-én 08 órakor kezdődött, amikor egyszerre kellett átlépni minden osztagnak a trianoni határt. A kijelölt területek ellenőrzése, a szükséges intézkedések megtétele után 48 órán belül el kellett hagyni a területet, és vissza kellett térni a kiindulási helyre.

22 Augusztus 31. (szerda) Felsőőrre éjjel 2 órakor egy osztrák teherautó akart behajtani, de a felkelők fegyverüket használták, ezért viszafordult. Az Alhónál korábban visszavert 8. sz. osztag ismét megkísérelte a bevonulást, de azt a felkelők fegyverük használatával megakadályozták. Az ütközet után a határon átvezető Lapines hidat Taby Árpád felégettette, az esetleges újabb próbálkozások megakadályozása végett.

23 A felkelők nagy harci kedvére és elszántságára utal többek között az a körülmény is, hogy all. számú osztaggal szemben sikeres harcot vívott felkelők, miután kiszorították a csendőröket magyar területről, a történelmi határt átlépve Fehringtől keletre Hohenburgnál megtámadtak egy osztrák katonai századot is. Tűzharc után visszavonultak magyar területre. A harcban 7 magyar felkelő vett részt, közülük Gubicza Ákos főiskolai hallgató elesett. Szentgotthárdon temették el.

24 A felkelők Vas megyei győzelmei, a határon történt betörése arra indította az osztrák hatóságokat, hogy határaik katonai védelméről gondoskodjanak. Ezért másnap Rudolf Vidossich ezredes parancsot kapott a határ védelmének katonai megszervezésére. Tehát az átadás körüli bonyodalomban ezzel az osztrák csendőrség és vámőrség mellett a katonaság is konkrét feladatot kapott. Szeptember 1. (csütörtök) A kormány utasítására, az antant tábornoki bizottságának feltételei alapján a trianoni határ teljes terjedelmében magyar katonai egységekből szervezett osztagok léptek át, hogy az „A" vonaltól keletre eső területeken lévő „felelőtlen elemek" csoporto424