Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Helytörténet - Zsiga Tibor: A nyugat-magyarországi fegyveres felkelés és Vas megye 1921

SAVARIA 15. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1981 A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI FEGYVERES FELKELÉS ÉS VAS MEGYE 1921.* ZSIGA TIBOR A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI KÉRDÉS SZÜLETÉSE Az I. világháborút lezáró békeszerződések megkötésére 1919 elején Párizsban ültek össze az érdekelt hatalmak. A békekötések alapvető célja az volt, hogy érvényesítsék a győztesek érdekeit. A békeszerződéseket meghatározó antant-hatalmak e törekvésük palástolására azt hirdették, hogy az új rendezésben, a területek újbóli felosztásában a népek önrendelkezési jogát érvényesítik, megteremtve ezzel a tartós béke alapját. A népek önrendelkezési elvének meghirdetése megelőzte a békeszerződések tárgyalásait. Az antant táborában Voodrow Wilson az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke vetette fel rendezési elvként a leendő imperialista békében. Azt, hogy az érdekelt nemzetek hogyan érvényesíthetik önrendelkezési jogukat, a 14 pontban felsorolt wilsoni elvek nem tartalmazták, és más nemzetközi dokumentumok sem szabályozták. Az önrendelkezésnek ugyan még nem volt nemzetközi, sem országokon belüli kialakult gyakorlata, de már volt rá történelmi példa. Ilyen példa volt, amikor a francia területeken fekvő, de a pápai államhoz tartozó Avignont népszavazás eredményeként csatolták 1791-ben Franciaországhoz. Az új országhatárok kialakításánál nem vették figyelembe a kinyilatkoztatott nemzeti önrendelkezési elvet, bizonyítja a Fiúméban, Karintiában, Sziléziában, majd később pedig Nyugat-Magyarországon kitört fegyveres harc. Ausztria és Magyarország között az I. világháború befejezéséig nem volt határvita. Ez abból következett, hogy a két állam a kiegyezés után perszonálunióban volt egymással, az állami élet e célra meghatározott körét (pl. külügy, hadügy stb.) közösen intézték. A két ország határához közel eső megyéinkben - Pozsony, Mosón, Sopron, Vas - a német lakosság az összlakossághoz viszonyítottan 27%-ot képviselt.

1 Azonban az osztrák-magyar határ közelében számos faluban a német anyanyelvűek aránya a 70-90%-ot is elérte. így pl. az 1910-es népszámlálás adatai szerint a Vas megyéhez tartozó - később teljes egészében Ausztriához csatolt - felsőőri járás 44 285 fős összlakosságából 35 517 német, 6517 magyar, 851 horvát anyanyelvű volt. A felsőőri járás 60 települése közül csak Felsőőrön, Alsóőrön és Őrszigeten voltak a magyarok túlsúlyban.

2 A Nyugat-Magyarország Ausztriával határos területein ilyen nagy arányban élő német nemzetiség léte arra indította 1918. november 22-én az osztrák alkotmányozó nemzetgyűlést, hogy a volt monarchia összes németjeinek képviselőjeként fellépve kinyilvánítsa a Nyugat-Magyarország területén élő németek önrendelkezési jogát is. Ez a kinyilatkoztatás, amely magyar országhatárokon kívül fogalmazódott meg, mintegy hároméves folyamatot indított el. Ezekben a küzdelmekben a diplomatákon és politikusokon kívül hazafiak, kalandorok és a különböző fegyveres szervek tagjai is részt vettek. * Részlet: „A Nyugat-Dunántúl szerepe a Horthy-rendszer konszolidációjában 1919-1921" címmel a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának 1983. évi pályázatán I. helyezést elért pályázatból. 409