Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)
Helytörténet - Bariska István: A kőszegi evangélikus templom
thoszi oszlop és l-l szegletes, egymás felé fordított ikerkonzol szegélyez. Az oltárépítmény egybefaragott lábazata kétoldalt elkeskenyedik, a menza oldalvonalából kilépve tartóoszlopként funkcionál, amelyen egy-egy míves faragású, aranyozott faszobor áll. Az oltárt tetőpárkányzat zárja le, ívesen előreugró lapján l-l stilizált ostyatartó, középütt rátétes timpanonszerűen font aranyozott virágfűzérrel, amelynek közepén rozetta csillog. Az oszlopfejezetek és az oltár ornamentikája copf stílusra és arra vall, hogy az oltárépítmény valamelyest később készült a késő barokk stílusú szószéknél. Az előreugró oltárépítmény félköríves keretbe foglalt oltárképet fog közre. A 18. század végi festmény mestere ugyan szintén ismeretlen, de a mű, az úrvacsora-jelenet megdöbbentő hasonlóságot mutat a felpéci evangélikus templom úrvacsora-képével. Nyilván nem véletlen ez, hiszen az újonnan épített kőszegi evangélikus templom felszentelését a kassai Artner Keresztély Honorius mellett a Felpécről áthelyezett Kárász Ádám végezte. Nem lehetetlen, hogy a később elkészült oltárkép mesterének közvetítésében talán ő volt az összekötő személy. Sajnos, a felpéci templom oltárképének mesterét sem ismerjük, de a két kép festői felfogása ugyanazt sejteti. 23 Az úrvacsorai asztalnál középütt foglal helyet Jézus, akit a festő éppen a kenyér megáldásának pillanatában örökített meg. Nemcsak alakjával, hanem a feje köré festett fénykoszorúval is kiemelkedik. Tanítványai áhítattal arcukon követik a pillanatot, kivéve a jobbról az első helyen ülő s bal kezében pénzeszacskót szorongató Júdást. A megterített asztalon balról serleg, mellette a húsvéti áldozati bárány, a jobb sarokban pedig a lábmosáshoz szükséges kancsó, tál a kendővel. A kép mélységét, a festmény mélységét a háttérben alkalmazott architektúra, a felülről belógó olajmécses és bársonykárpit erősíti. A kép alján látható szövegszalagon az úrvacsorát idéző, János evangéliuma alapján ismert krisztusi mondat olvasható : „Mein Fleisch ist die rechte Speise und mein Blut ist der rechte Trank, Wer mein Fleisch isset und trinket mein Blut, der bleibet in mir und ich in ihm. Jon. VI. V. 55. 50." A terrakotta, az acélkék, a piros, a fehér és szürke színek szép összhatása érvényesül a festményen. A késő barokk felfogásban fogalmazott úrvacsorakép stílusában jól alkalmazkodik a festménynél azért kvalitásosabb oltárépítményhez. Szép az aranyozott képkeret pálcatagos, gyöngyös, valamint csavarfolyondáros ornamentikája. Az oltár oldalsíkjából kiemelkedve faragott, íves állványkaron jobb- és baloldalt egy-egy aranyozott, faragott késő barokk stílusú szobor áll az Ó- és Újtestamentumot jelképezvén. Jobboldalt Mózes alakja a tízparancsolat kőtáblájával, baloldalt az Újszövetségetjelképező Krisztus-szobor arccal az oltár felé tekintve. Egyik kezében a krisztusi hatalmat jelképező országalma, másik kezét áldásra emeli. Az oltárépítmény felett, annak architektúrája mögött található a szószék, amelyre a sekrestyéből lépcsőn lehet feljutni a keleti falba vésett ajtón, valamint a szószékkosarat és a hangvetőt összekötő kereten át. A vázaszerűen elkeskenyedő szószéklábazat és a koronaként a szószék fölé nyúló hangvető díszítő elemei (volutákban végződő szalagpántok) meghatározzák az egész szószékszerkezet barokk vonalvezetését. A lényegében kör alakú szószékelemek vonalvezetését egyenes vonalú koronázópárkány töri meg. A szószékbelépő keretének rozettadísze, a hangvető ugyancsak aranyozott köténydísze a templom sok helyütt alkalmazott díszítőmotívuma. A szószékfedél felett az Istent jelképező háromszög látható felhődíszből kiemelkecve, napsugárkoszorúval körülvéve. Mindezt két szárnygalléros aranyozott angyalfej őrzi. A szószék és az orgona faragása annyira rokonítható, hogy készítésük kora valószínűleg egy időre esett. Különös megoldás a szószék magasságában közvetlenül a belépőkeret mögött alkalmazott világítóablak, amelyen a Luther Márton címeréből evangélikus jelvénnyé vált Luther-rózsa látható. A már az e században elhelyezett világítóablak fényeffektusa miatt a tekintet önkéntelenül is az igehirdetés helyére irányul. 387
