Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Helytörténet - Bariska István: A kőszegi evangélikus templom

parochia-, konventház és latin iskola épületével azonos. A fal- és régészeti kutatás viszont a templom építéséhez egészen közeli periódust tételez fel. Tisztán gyakorlati szempontból a két oldalbejáratnak nagyobb szerep jutott, mint a főbejáratnak.

19 Az épület zárt tömeghatását tovább oldják a homlokzatvonalból kiemelkedő középrizalit, a hozzájuk csatlakozó két-két homlokzati és két-két negyedkörösen letompított armírozott sarokfalpillér. Az öttengelyes osztású homlokzat külső faltükrei az épület lábazata irányában nyitottak, mélyebb, sárga színükben a többétől eltérőek. A felső és alsó ablaksor közti plasztikai elemek két szélső párja eltér a belső párok alakjától. Külön érdemes felfigyelni a szintenként más-más ívrendszerű, egységes kőkeretes ablaksorra. Az alsó szinten lévő ablakok és bejáratok mind körszeletívesek, míg a felsők félkörívesek. Tudatos tervezés eredménye ez, hiszen a templombelső ívrendszerére is ez a megoldás jellemző szintenként. Az egységes ablakméretektől csak a keletről csatlakozó sekrestye ablakai térnek el, de még ezen is alkalmazták az egész épületen körbefutó ablakok szép, levéldíszes, többosztású kovácsoltvas rácsozatot, amelynek ornamentikája az oltárrácséval tart rokonságot. A hosszanti oldalak igényesebb homlokzatdíszítéssel fordulnak tehát a belépők felé, hiszen a rövidebb nyugati és keleti oldalon már elmaradt a falpillérek armírozása, egyszerűbb a faltükrük kivitele is. Az orgonakarzat alatti főbejárat ugyancsak körszeletíves, kőkeretes kapuján azonban olyan átlósan pántos, levéldíszes és rozettás ajtó látható, amely oly jellemző a 18-19. század fordulóján alkalmazott kőszegi bejáratokra. A hívők és látogatók végül is három oldalon léphetnek be a belső térbe, bár a sekrestyén keresztül, az oltártól jobbra is nyílik egy kőkeretes ajtó, természetesen szűkebb egyházi használatra. Innen és a három bejárati ajtón át 3 lépcsőfokon lehet a templomtérbe lépni, merthogy ennyivel van lejjebb a belső a külső szintnél. Az egykori padlóburkolatot a legutóbbi helyreállításnál cement- és műkő burkolatra cserélték. A hosszanti elrendezésű, áttekinthető és arányos tér meglepő egyezéseket és azonosságokat mutat az ugyancsak ekkortájt épült pinkafői evangélikus templom belső térképzésével.

20 A téglalap alaprajzú, cca 17 x 27 x 8 méteres templombelsőt a két hosszanti és a nyugati rövidebb oldalon emeletmagasságban körbefutó faszerkezetű karzat veszi körül és osztja három hajóra. Jobbról és balról 4-4, míg az orgona alatt még 2 kisegítő oszlop tartja a tölgyfából faragott karzatrendszert, amelyre a főbejáratnál 2, az oldalbejáratoknál l-l faragott lépcsőfeljáraton lehet feljutni. A belső vakolat, a karzat és a bejárati ajtószekrények egységesen fehér színezése pompás összhangban áll a padok, az oltár és az orgona lényegében azonos mélybarna színével, valamint a rátétes díszítőelemek aranyozásával. Külön figyelmet érdemelnek az ajtók barokk vonalvezetésű, míves vaspántjai. A tartóoszlopokat összekötő ívek az emeleti szinten kosárívesek, az alsók sarkukon lekerekített, egyenes záródásúak. A karzat szintjei tehát a faragásokban, a rátétekben és az alkalmazott díszítőelemekben eltérnek egymástól, de szinten belül lényegében gondos egység uralkodik. A tartóoszlopok lábazata és fejezete, de maguk az oszlopok is szegletesek, lesarkítottak, míg a felsők henger alakúak. Ez alól csak a két alsó, orgonakarzatot tartó oszlop kivétel. A faragott rozetták, a mellvéd virágmotívumai, a mennyezetmagasságban végigfutó fogazatdísz, valamint a mellvéd párkánykiképzése a copf és a korai klasszicista stílus találkozást jelzik. Ugyanakkor érdemes megfigyelni, hogy milyen következetesen ismétlődnek a karzat mellvédjén, a belső vakolat felső szintjén és' a külső homlokzaton látható sarkos négyzet- és téglalapidomok, melyek álfelfüggesztését egy-egy faragott, aranyozott rozetta érzékelteti. A karzaton ülők - minthogy itt is megmaradtak az eredeti mélybarna fenyőfapadok - az istentisztelet alatt csak az igehirdetést tudták zavartalanul követni, minthogy az oltár fölé emelt szószék és a karzat egy szinten van, de az első sor kivételével a belső térben folyó események aligha voltak láthatók. Viszont ezen a szinten is fennmaradt jó néhány 384