Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Helytörténet - Bariska István: A kőszegi evangélikus templom

sárgaréz névtábla (névvel, monogrammal, évszámmal), amelyek nemcsak arra utalnak, hogy a hívők egy része kijelölt, személyre szóló hellyel rendelkezett, hanem arra is, hogy a templom felszentelése után hosszú ideig tartotta magát az az ülésrendi hagyomány, hogy a karzaton foglaltak helyet a férfiak, a földszinti padsorokban a nők, míg az oltárhoz és a szószékhez közel, egymással szemben elhelyezett padokban az egyházi és világi előkelőségek. Az orgonakarzat mellvédje és rácsozata nem egyenes vonalvezetésű, hanem enyhe hajlatban középütt előreugrik. Faragásakor már készült Jetter János Jakab, kőszegi orgonaépítő-mester 1784-ben felállított orgonája, amelynek játszóasztala elé, az orgonakarzat két mellvédszárnya közé barokk stílusú, díszes faragású és ornamentikájú álorgonaszekrényt illesztett, amelyen a sípoknak is csak díszítő funkciója volt. Trajtler Gábor orgonaművész, az orgona legutóbbi felújításakor, 1970-1972-ben ide tervezte a hátpozitívművet és annak valódi sípjait, így a második manuál elhelyezése nem változtatott semmit sem a műemlékorgona képén ; azon a szép összhatáson, amelyet Jetter után még 1814-ben az ugyancsak kőszegi mester, ifj. Klügel József épített tovább. A kőszegi evangélikus templom ma már egy 14 regiszteres hangszerrel rendelkezik, megőrizte az 1783-as formáját, de lényegesen többet nyújt hangzásban és színvariációban az eredetinél. A bővítéssel alkalmassá tették nagy orgonaművek, így orgonahangversenyek számára is. A munka a tervező orgonaművészen túl a fővárosi művészi kézműves vállalat orgonaüzemét dicséri, amely 1972-ben fejezte be az átépítést.

21 Az egész orgonamű, a hátsó két szekrényszárny háromosztásos, barokk ihletésű vonalvezetése, a hátpozitívet magába foglaló előszekrény a templombelső nyugati traktusának legszebb látványossága. A szekrényeken alkalmazott aranyozott növénydíszek, folyondárok, rozetták és stilizált ostyatartók, valamint az előszekrényen elhelyezett két angyalfigura - az egyik hegedűt, a másik kottát tart kezében - a helyi és a regionális orgonaépítés és szobrászmesterség rangját jelentik. Az orgonaépítés érdekes adaléka, hogy Jetter Jakab János a szerződéstől eltérően külön harangjátékot is épített a hangszerbe. Ez viszont az eredeti 700 forintos végösszeget 1000 forintra emelte. Az először vonakodó gyülekezet a harangjáték megszólalásakor jóváhagyta a kifizetést annak a 100 forintnak a levonásával, amit az evangélikus Jetter mester a templom építésére jegyzett két esztendővel korábban. Az előszekrényben négy évszám olvasható: Luther Márton születésének éve (1483), a templom építésének (1783) és centenáriumának éve (1883), valamint a teljes rekonstrukció éve (1970). A mellvédszárnyak felirata: Ein' feste Burg ist unser Gott! - Erős vár a mi Istenünk! A karzat elhelyezése már sejteti, hogy a belső tér kialakítása már az egész gyülekezet istentiszteleti részvételét tartotta szem előtt. A kőszegi templom oltárát, szószékét ennélfogva sekrestyéjét is - a nyugat-keleti irányú főhajó keleti falánál, a karzatok által szabadon hagyott rövidfal tengelyében helyezték el a 8 méter belmagasságú templom teljes magasságát kihasználva. A szószéket az evangélikus liturgia ekkorra már teljesen kikristályosodott szabályai szerint az oltárasztal fölé emelték, amely lényegében a schmalkaldeni kápolna (1590) egyesített szószékoltárának tradíciója. Az úrvacsoraasztal és az igehirdetés helyét ugyanis Schmalkaldenben egyesítették először egy központba, hogy azután vele szemben, de még ugyanabba a kultikus központba állítsák a keresztelőmedencét is.

22 Az ismeretlen szombathelyi mester az oltárt és a szószéket teljes egészében fából faragta, az egyesített részeket falazott lábazatra és oltárhátra helyezte. A téglalap alakú oltárlap a keleti faltól mintegy két méterre ugrik előre. Efölé emelték àz oltárépítményt, majd a fölébe helyezett szószéket. Az oltárépítmény szegmensíves, amelyet jobbra és balra l-l lábazaton álló korin385