Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Néprajz - M. Kozár Mária: Adatok Felsőszölnök állattenyésztéséhez

A ló a módosabb paraszt háziállata még ma is. Ezekből kevés van Felsőszölnökön, ezért itt nincs olyan jelentősége a lótenyésztésnek, mint a szarvasmarha tenyésztésnek. Akinek lova van, az a többi gazdának is fuvaroz vagy szánt. A kisiparosok és munkások is építenek sertés- és tyúkólakat az újonnan épített lakóházak udvarán. A módosabb parasztok a felszabadulás előtt pásztorokat alkalmaztak, akik őrizték teheneiket. Ezek 12-14 éves fiúk vagy lányok voltak, akik kötélen, a szántók közötti füves részeken legeltettek. Fizetségképpen egy öltözék ruhát kaptak. Azok, akik a legmódosabb parasztoknál dolgoztak és más munkát is elláttak, két öltöny ruhát és egy pár cipőt kaptak fizetségül egy esztendőre. Alojz Drávecz feljegyzései szerint az állatok őrzői pünkösd napján jó korán kihajtották állataikat a legelőre. Aki legkésőbb érkezett, annak a nyakába egy nagy tuskót akasztottak és egész nap egy helyben kellett ülnie. Egész évben csúfolták és lustának nevezték.

7 A paraszti munkamegosztás alapján a baromfiak és sertések körül az asszonyok tevékenykednek, a ló- és szarvasmarha -tenyésztéssel pedig a férfiak foglalkoznak. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS HATÁSA A PARASZTI PORTA ALAKULÁSÁRA Felsőszölnökön az alábbi állattenyésztésre szolgáló épületeket találjuk a paraszti portán belül: „stâla" (szarvasmarha és ló tartására szolgáló istálló), „léiv" (sertésól), és „sédalo" (tyúkól). A gazdasági épület derékszögben csatlakozik a lakóépülethez. Az istálló téglából épült még ott is, ahol a lakóház még vályogból van. Mennyezete boltíves. Néhány portán még ma is található boronafalú sertésól (scímpran lêiiv). Az ólak általában téglából készültek. A tyúkól a sertésól felett, annak padlásán van. A trágyadomb az istálló közelében helyezkedik el, hogy ne kelljen messzire dobálni vagy tolni a talicskával a trágyát. Általában nem kerített, vagy csak egyik oldalon támaszkodik léckerítéshez. A trágyáié az istállóból a WC alá folyik, itt van a trágyagödör. De van ahol külön gyűjtik a trágyalét. Közös tető alatt van az istálló, a pajta, s néhol a sertésól és a fészer is. A lovaknak nincs külön istállójuk, a szarvasmarhákkal vannak egy helyiségben egy deszkafallal elkerített részen. Az istálló fölötti padláson (pod) tárolják a szalmát és szénát. A lakóépülettel egy tető alatt lehet még a kamra és az istálló is. Az állattartáshoz szükséges épületek számát, elhelyezkedését és nagyságát a paraszti gazdaság nagysága nem befolyásolja különösképpen. A különbség csak annyi, hogy a kevésbé módos gazdák és a nem paraszti családok portáján nincs istálló, mivel nem tartanak szarvasmarhát. AZ ISTÁLLÓK BELSŐ ELRENDEZÉSE Az istállóban deszkafallal osztott részekben külön választva állnak a tehenek és a lovak, a tehenek és a bikák, s a virgoncabb tehenek és a borjúk is külön vannak választva a többiektől. Ezenkívül az istálló egyetlen berendezése a jászol ('d'âslee) és fölötte a szénatartó ('le:snica). A jászol többnyire fából készül, csak a módosabb gazdáknál van betonból. Az állatok kötéllel vagy lánccal vannak a jászolhoz kötve. Az istálló általában nem nyílik közvetlenül az almot tároló helyiségbe. Néhány gazdaságnál található Felsőszölnökön egy széles deszkakéményhez hasonló szerkezet ('se :nscek), melyen a szénát a padlásról leeresztik. Az utóbbi években egyre több istállóba vezették be a folyóvizet. 316