Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)
Régészet - Mezősiné, Kozák Éva: A bükki rk. templom kutatási eredményei
A falu és temploma a reformáció idején (1595—1678) A mohácsi vész után a megye közép- és ikisnemessége megváltozott gazdasági és politikai (körülmények közé került. A kisbirtokosok nem igen élvezték az uralkodók támogatását. A török háborúk idején — bár a terület nem hódoltsági — az adózások és Jratonatartási terhek rájuk is nehezednek. Jobbágyaik elbocsájtásával, jobbágytelkeik nemesítésével próbálnak a telekadóktól szabadulni. Az 1540—80 közötti időben a jobbágytalan nemesi községek között volt Bük is a megye több más falujával együtt. 29 A XVI. században, annak első felében a megye leghatalmasabb földesura Nádasdy Tamiás. Sárvári udvarában a kor híres reformátorai fordultak meg, így Sylvester János, Dévai Mátyás, Szegedi Máté, sitb. A protestáns egyháztörténet adatai szerint 1535-re tehető a Nádasdy birtokok reformálásának kezdete. Nádasdy Tamás fia Ferenc protestáns szellemben nőtt fel, apja 1562-ben bekövetkezett halála után az ő nevéhez fűződik az új egyházi szervezet kiépítése. Megalapítja a dunántúli egyházkerületet, melynek első püspöke Szegedi Máté lesz. Sopron és Sárvár mellett, a megye fontos mezővárosa Csepreg a protestantizmus egyik szellemi központja lesz. E helyt már 1554-tben feltűnnek az evangélikus prédikátorok. Itt működik а Nádasdy Tamás által 1557-ben alapított iskola, mely a XVI. század második felében komoly jelentőségre tesz szert. Rektorai között a kor számos jelentős egyéniségét találjuk, így Rudolf király udvari történetíróját Gabelmann Miklóst és a wittembergi egyetem több tanítványát, stb. Az iskola növendékei Csepregen kívül Bécsújhelyről és Bécsből jött diákokkal is kiegészültek. 30 A fentebb említett három település, különösen Csepreg közelsége — mely Büktől északnyugatra néhány kilométerre fekszik — hozzájárult, hogy a falu birtokosai már 1595-ben csatlakoztak az új valláshoz, erre egy fentmaradt adójegyzék utal. Az első ismert nevű lelkésze Lakosi Gergely 1622-ben tevékenykedett Bükön, majd 1635-ben Textorius György, aki 1660—61-ben lelkészből püspök lesz. Bükön a gyülekezet pártfogói Alsó-Bük (Mamkófalva-Bük) 'birtokosai a Mankóbüki Horváth család és a Fodor család. Bükhöz tartozott filiaként Alsószeleste, Gór és Lócs. 31 A templomunkon az evangélikus időben jelentős átépítéseket, bővítéseket végeztek. Fenitmaradt 1657-ből egy levéltári adat, mely arról tudósít minket, hogy a büki templomhoz anyagot kémek Sopron városától. 32 Az 1738. évi Canonica Visitació adatai szerint a torony — egy megmaradt felirat alapján — 16584эап készült, így pontosan datálhatjuk az evangélikus időszakra eső építkezéseket a templomon. A Mankóbüki Horváth család a templom patrónusa ebben az időben. A család a XVII. században jelentős tisztségeket visel, egyik tagja például Mankóbüki Horváth Ferenc 1640—48 közötti időben Vas vármegye főjegyzője volt. 33 A Nádasdy család későbbi leszármazottja Ferenc (III) 1643-ban katolikus hitre tért, és elvette az ellenreformácdó egyik vezérének Eszterházy Miklósinak leányát. Az ő idejükben a katolikus egyház ismét visszanyerte az erejét, és ismét szélesebb körben kiterjedt. Drinóczy György adatai szerint a büki templom 1673nig volt a protestánsoké. Az 1687. évi országgyűlésen az elfoglalt templomok között említik. Ekkor a gyülekezet a nemeskéri artikuláris templomhoz tartozott, majd 1785-ben megépítették saját templomukat. 34 20Ö