Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Mezősiné, Kozák Éva: A bükki rk. templom kutatási eredményei

A büki templom patrónusa a visszafoglalás után FelsőbüM Nagy István.

55 Igen viszontagságos a család története. Az erdélyi Barczay Benedek a török harcok és a Bocskay-féle felkelés alatti üldöztetések miatt Sopron megyébe menekült, és 1605-ben felvette a Nagy nevet.

36 Második felesége a csepregi születésű Köntös Margit, az ő unokájuk György fiúk révén Felsőbüki Nagy István. A család jelentős személyisége, Sopron megye alispánja, királyi személynöki ítélőmester, királyi tanácsos és nádori ítélőmester. Az ő ösztönzésére épült 1696-ban a büki kastély. Az ő idejére esik (1732) a büki templom restaurálása is, és 1736ban bekövetkezett halála után ide temették el, minden bizonnyal a szentély alatti kriptáiba. A templom története a 18—19. században (az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján) A templom épületéire vonatkozóan az első adatok a XVII. századból származnak. A Győri Püspöki Levéltárban fentmairadt egyházlátogatási jegyzőkönyveik sok értékes adatot őriztek meg számunkra, A legkorábbi 1697-ből, a lőcs« mándi főesperesség vizitáeiós könyvében maradt fent.

37 Idézünk belőle néhány fontos adatot: „Ezt a templomot Isten és Szt. Kelemen tiszteletének ajánlották. Nincs felszentelve. A névadó szent ünnepét nem ünneplik meg. A templom a falun kívül, valahogy tőle távol épült. Zsindellyel fedett. Boltozatos szentélye van. A templom hajóját düledező táblás mennyezet fedi. Kjét részes fa kórusa van, kő szószéke és egy kő oltára az úrvacsorához. Tornya kőből készült, három harangja van," E néhány tömör mondat sok fontos adatot közöl. Először szerepel patrociniuma. Településtörténetileg érdekes, hogy a falutól távol fekvő épületnek írja le a templomot. Magára az épületre vonatkozólag olyan adatokat közöl, melyek ma csak e leírásból ismertek. A jegyzőkönyv további szövegéből kitűnik, hogy a falvak elnevezése Alsó Bük, Felső Bük, Közép Bük. Megismerjük belőle a községek lakosságának számát, vallási hovatartozását is. Alsó Bükön, ahol az ágostai vallást támogató Mankóbüki Horváth család volt a birtokos, az ágostai tótvaHásúak kerültek túlsúlyba, és Közép-iBükön is. Felső-Bükön nagyjából fele-fele arányban voltak a katolikusok és a luteránusok. Tehát a templom 1697-ben katolikus, holott több, mint a fele a három falu lakosságának ágostai hitvallású.

38 Az 1714-ből fentmaradt egyházlátogatási jegyzőikönyv kicsit elhanyagolt, gazdátlan templomot mutat. A következőket írják róla : „Nincs felszentelve. Profanálták és szent voltában megsértették. Három oltára van. A nagyobbik ugyan ép, és a szükséges kellékekkel kellőképp van felszerelve, kevésbé azonban a két kisebbik."... „Adománya nincs. Egyetlen két napi kaszáló (rétje van, Bük felső falujának területén a Hasinak nevezett rétek közt, és ezt ténylegesen használja." ... „Kórusa ugyancsak omladozó félben. A templom nem annyira csinos, repedezett és részben düledező. A torony csonka, kőből épült. Három 'tisztes harangja van. A temetőt árokkal vették körül" ... „Ebben a plébániában szám szerint 954 lélek van." ... „Hogy a templomnak kegyúri joga kinek a hatalmában áll nem tudjuk."

39 A Rákóczi szabadságharc alatt és az azt követő időben a templom elhanyagoltabb, mint korábban, nincs kegyura sem. A falvakban az ágostai hitvallásúak vannak túlsúlyban. Az 1733-ból fentmaradt egyházlátogatási jegyzőkönyv szövegéből már más képet kapuink a templomiról. Idézzük : „ ... E birtok plébánosa tisztelendő Büki 210