Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Néprajz - Bárdosi János: Dr. Tóth Jánosra emlékezünk

Tóth János néven festett (mestere Egry József volt) és ifjúkorában verseket is írt. Egyetlen verseskötete „Apostolok útján" címmel Szombathelyen jelent meg 1936-ban.

1 Származása Zalához, fiatalkori munkahelye Szombathelyhez, Vas megyéhez kötötte. Zalaegerszegen született 1899. december 12-én. Középiskolai tanulmányait a keszthelyi gimnáziumban végezte, ahol 1917-ben érettségizett. Gyermekikori élményei a dombos zalai tájakhoz és a Balaton vidékéhez kötődtek, melyek egész életén át ihlették. Építészmérnöki diplomáját a Budapesti Műegyetemen szerezte mqg 1921-ben, majd egy éven át a Keszthelyi Gazdasági Akadémián dolgozott. 1922-ben Szombathelyre került városi főmérnöki beosztásba.

2 „Szombathely városépítésének meglehetősen meddő időszaka volt ez. 1923-ban elkészült a város szabályozási terve, telve kisebb-nagyobb túlzásokkal. Ennek átdolgozását kétszer is elkészítette. A városias fejlődés megszűnésével Szombathely falusiasán szétterült, közművesítetlen, a város testétől elszakadt telepek jöttek létre. Gondolkodni kellett a leendő nagy Szombathelyről, örömmel látott neki a nagyszabású tervnek.. ."

3 Legfontosabb építészeti munkája a régi városháza átalakítása és emeletráépítése volt 1925—26-ban. Tervei szerint készült a város Március 15. téri bérháza, a leánygimnázium emeletráépítése, az új városmajor, az oladi .kilátó (1935), később az ún. „vátézr-házak" utcasora, a „vitézi szer", (melynek végébe a lukácsházai harangláb 1/3-ra kicsinyített másolatát is elkészíitette. (Körmendre jegyzőségi épületet, Velembe gyermeküdülőt tervezett). Szombathely rendezésével kapcsolatos számos javaslata napjainkban realizálódik. A szerényebb ütemű városépítés lehetővé tette számára, hogy szabad idejében a képzőművészet terén is képezze magát, amire a keszthelyi diákkori sikerei is késztették. Festett, tusrajzokat és fametszeteket készített. 1936-ban, 1937ben és 1938-ban fametszet mappái jelentek meg.

4 Fametszetei megtalálhatók a Vasi Szemlében, az ugyancsak szombathelyi kiadású írott Кб с folyóirat több számában, valamint verseskötetében és az „Így épít a vasi nép" című könyvében is. Képei nemcsak szombathelyi, hanem budapesti kiállításokon is szerepeltek a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. E nemes „szenvedélyéhez" élete végéig hű maradt és egyéb (vasi, hazai és külföldi) témái mellett több száz képen örökítette meg a Balaton „szépséges, örökké változó arcát."

5 A képzőművészet terén elért eredményei, sikerei jogosították fel arra, hogy a szombathelyi múzeumi képtár és iparművészeti tár tiszteletdíjas őre legyen 1940 őszétől 1945 nyaráig. Az 1930-as években a hivatalos főmérnöki teendői mellett lehetősége nyílt arra, hogy építészet-történeti, városesztétikai, majd később építészeti kutatásokat végezzen. Nagyobb tanulmányt írt Szombathely városesztétikai problémáiról,

6 majd városépítésének jövőjéről

7 és részletekbe menően bírálta Szombathely városrendezési tervét. Ez a téma továbbra is izgatta, sőt kutatásait, vizsgálódásait más hazai városokra is kiterjesztette. Eredményeit „A miagyar városok városesztétikai kérdései'' с tanulmányában közölte 1939^ben.

8 A népi építészet iránti érdeklődését még 1932 áprilisában a Szombathely melletti Ólad községben talált Hende-féle csonkakontyos lakóház ötös ritmusú oromdísze indította el. „A homlokfal architektúrája — mint írta — a szombathelyi klasszikus-barokk (copf) ízléskorszak elkésett népi építészeti terméke."

9 Ettől kezdve a szép parasztházak nem hagyták nyugton. Az oladi épület egyik párját hamarosan (1933 májusában) megtalálta a szomszédos Sé községben, a másik testvérházra Vass Béla építésztársa bukkant rá 1934^ben Fusztarádóoon. Az oromdíszítés alapján valószínűsítette, hogy mind a három házat ugyanaz a népi mester készítette.

10 Gyalog, kerékpáron, vasúton és egyik hivatalnoktársa 296