Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Művészettörténet - Fitz Péter: Velemi Textilművészeti Alkotóműhely, 1975–1980

simított, műgyantával a gyűrődéseket is rögzítő, fehér tüüfátyiak voltak. Papírmunkáikat is készített, újságlapofcra varrógéppel kaligrafükus vonalakat varrt és a sörök közé, szinte észrevehetetlenül többször beírta nevét. Az Alkotóműhely eddigi eseménytörténete ebben a horizontális vetületben nem túlságosan biztatóan zárul. Kicsit úgy fest, mdntiha a korábbiakban nagy közös erőfeszítéseik eredményeként létrehozták volna a ma már mindenki által értett, elismert új nyelvet („textil nyelv"), de senki nem használja még arra anvre készült: beszédre. A kép azért nem ilyen sötét. A műfaj, — a „textil művészet" — történetét nem lehet években számolni., számonkérni. Másrészt, ha az egyéni törekvéseket, alkotófolyamatokat tekintjük, sokkal biztatóbb az összkép. Négy olyan fiatal művész van, akiknek többé-kevésbé Velemhez köthető egész eddigi alkotótevékenysége. Ha az б alkotómunkájuk folyamatát kísérjük figyelemmel, akkor az Alkotóműhely tevékenységének más perspektíváját ismerhetjük meg. Mindannyian többször vettek részt a velemi munkáiban, Bajkó Anikó és Gecser Lujza négyszer, Kelecsényi Csilla háromszor, Gulyás Kati pedig kétszer. Bajkó Anikó művészi programja rendkívül szoros összefüggésben van a textil „szabadság mozgalmával." Közvetlenül a főiskola befejezése után első díjat nyert nyomottanyag függönyeivel az I. Ipari Textilművészeti Biennalen, majd 1974-ben a III. Fal- és Tértextál Biennalen is feltűnést keltett munkájával. („Kompozíció", festett, nyomott vászon) 1975-нЬеп készült „Helyszínirajz" című faliképé, melyen egy matt, átlátszatlan alaprétegre kézifesitéssel és festékszóróval hordta fel a kontraszt hatást keltő fehér, nonfiguratív komipozíciót. A • képfelület egy részét félig áteresztő, átlátszó nylonnal takarta, melybe vágott „ablakon" át lehet a második felületre látni. Ez az a műve, melyen először megjelenít a transzparencia — az áttetszőség, fényáteresztés —elve, a felcete-fehér motívumok pozitív-negatív formáinak játéka, az imitált és valódi árnyékok bravúros kompozíciója. — 11. kép. Első két, velemi éve ennek az ideának kiteljesítése. A kézzel festett, imitált térbeliséget valóságos váltja fel azáltal, hogy több réteg anyagot helyez egymás mögé. Az átláthatatlan és átlátszó, az erős és halvány színű, a sűrű és ritka szövésű selyem rétegek egymásra komponálásával hozza létre a most valóságos árnyiok-átbetszőség-átláthataitlainság elemeiből építkező, absztrakt festményeikre emlékeztető műveit. Következő lépésben a tárgyak térbe kerülnek, mindkét oldalukról megtekinthetők. „Mint 'kép', ugyanakkor magábafoglalja a mögötte lévő környezetdarabkát is, hiszen átlátszó — .természetesen csak oly mértékben, amennyire ezt az anyag sűrűsége lehetővé teszi. Funkciója tehát — amellett, hogy 'kép' — az obiakéval is azonosul: színes ablak (óriási diapozitív), melyen át lehet nézni, amely fényforrás a belső tér számára nappali világításnál, mesterséges megvilágítás esetén pedig a külső tér felé."

11 — írta Веке László 1976-ban. A mesterséges fény problémáját 1977нге oldotta meg, a selyemrétegek vastagabbak lettek, a kompozícióba beépített egy fénycsövet. Ettől a kép átvilágította vált, a külső és belső fények megtöbbszörözték az árnyék és áttetszőség viszonyok rendszerét. A transzparencia tanulmányok a három év munkájának, kísérleteinek csak az egyik, az esztétikai oldala. Az 1975-ös pályázatában kialakított hosszabb programjában már megfogalmazott egy másik, pontosabban ezzel az esztétikai — és tárgyalkotó — programmal párhuzamos kísérletsort is. — 12— 13. kép. Ez az anyag — a textil —, és természet kölcsönös kapcsolatának vizsgálata. Miyen hatással vannak a textilre a természeti elemek, mint szél, köd, víz, tűz, 472