Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Katona Imre: A Mikesek Vas megyei kapcsolatai

rások puszta összetevéséből is kitűnik, hogy a tematikailag Mária életéhez kapcsolódó „Angyali üdvözlet'-oltár is ugyanúgy a kastélykápolnából kerülhetett át a felsőpatyi templomba, mint ennek tartozéka, az 1756—58-as években a templomba visszakerült antependium. A váratlanul bekövetkezett tulajdonos-csere (a templom 1695-ben ismét az evangélikusoké) következtében az antependium kastélyba való átmentése mégcsak kivihető volt, az oltár leszerelése azonban nem történhetett meg. A terítő közepén lévő rövidített latin nyelvű feliratból annyi első pillanatra kitűnik, hogy férj-ifeleség adományából került 1651^ben valamelyik egyház tulajdonába. A férj Mikes Mihály, a feleség pedig Berényi Mária volt. Vas megyében a XVII. század első felében és közepén nemcsak a Berényiek voltak birtokosok, hanem a Mikesek is, mint ezt a káptalani (vasvári) jegyzőkönyvek bizonyítják. Egyik 1614. évi káptalani jegyzőkönyvben Mikes Mihály neve is megtalálható azzal a Marton Istvánéval együtt,

24 aki 1609-tben,

25 és 1610-lben

26 Berényi Miklóssal együtt szerepel. Ez az adat nemcsak azt bizonyítja, hogy a terítő adományozásakor tényleg élt egy Mikes Mihály nevű földesúr Vas megyében, hanem azt is, hogy Mikes Mihály és a Berényiek között szoros kapcsolat állhatott fenn. A Berényieknek e Vas megyei ága és a karancsbarényi-ag, mely Korosban, majd Bodok-on székelt, azonos ősökre vezethető vissza, de a XVII. században a két ág már elkülönült egymástól. Ugyanakkor egyes jelek arra mutatnak, hogy mindvégig kapcsolatban álltak egymással. Pl. a Vas megyei Berényi Miklósnak, aki több ízben szerepel a káptalani jegyzőkönyvekben 1633-ban Sennyei Erzsébet volt a felesége, valószínűleg ugyanannak a Sennyei családnak a tagja, akinek Erzsébet nevű itagját karancs'berényi Berényi Györgynek a fia: III. Ferenc vette feleségül a XVII. század végén. Berényi Miklósnak és feleségének, Sennyei Erzsébetnek 1633-ban, Alsó Surányban és Váthon voltak birtokai. (Oki. sz. 60). Berényi Miklóst Lócs 1631. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve is említi,

27 Farkas Andrással együtt. Miig az előbbinek Berényben voltak birtokai, az utóbbi Felső Lócs kegyuraként szerepel.

28 Míg tehát ismeretes a XVII. század elejéről egy Mikes Mihály nevű Vas megyei nemes, — Berényi Mária nevű Berényi-sarjra nem sikerült rábukkannunk sem a káptalan jegyzőkönyveiben, sem slatutoriunnaiban. Ezzel szemben a karancsberényiek között élt Mária nevű a XVII. század közepén. Ez a Mária Berényi György első feleségétől, Keresztury Zsuzsától — Keresztury András nádori ítélőmester leányától — szánmazó negyedik gyermeke. 1. leány: Kata, Szlavniczay Sándor Jánosné, 2. leány: Julianna, Apponyi Pétenné, 3. leány: Zsuzsa, 4 leány: Mária, férje Nagy Iván táblázata szerint azonban

20 Palugyai János volt és nem Mikes Mihály, mint ez a terítőn olvasható. Az viszont kétségtelen, hogy a Mikesek és a Berényiek, valamint az Eszterházyak cseszneki ága között még a XVIII. században is szoros rokoni kapcsolat volt. Pl. Gr. Eszterházy László (1.) Kata nevű leányának (1701—1760) férje zabolai Mikes Ferenc volt. De a karancsberényiek és az Eszterházyak cseszneki ága is összeszövődött rokonilag a XVIII. század elején. Gr. Eszterházy Ádám (1702—1738?) felesége Berényi Erzsébet volt. Ezek szerint a terítő Berényi Mária nevű egyik adományozóját egyaránt kereshetjük a karancsberényi és a Vas megyei Berényliek között, mert a terítőn lévő mindkét nevet megtalálhatjuk külön-külön a XVII. század közepén, de mint férj-feleség nem szerepelnek fogásainkban. Berényi György Mária nevű leányának férjéül következetesen Palugyai Jánost említik forrásaink nemcsak Nagy Iván genealógiája,

30 hanem Forster: A Berényiek Koroson с könyve is. Ezen az alapon az ismert genealógiákra hivatkozva akár ki is zárhaitnánk Beré313