Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Katona Imre: A Mikesek Vas megyei kapcsolatai

XVII. szazad közepén, sőt előbb is hívei a faluban. Felsőpatyon 1725-feen is evangélikus anyagyülekezet van, (hozzátartozik fíliaként AJsópaty és Bogyoszló)

22 noha 1716—17-től a templom már véglegesen a katolikusoké. Az evangélikusok istentiszteleteiket templom híján csak magánépületben tarthatták. A közel hétévtizedes huza-vona következtében hol a katolikusok, hol az evangélikusok szorultak ki a templom használatából és kényszerültek arra, hogy istentiszteleteiket a templomon 'kívül, magánépületébn tartsák meg. Az a körülmény, hogy a XVIII. században a templom végleges átalakítása után az alsópatyi kastély kápolnájából ajándékoznak néhány paramentuniot arra utal, hogy a katolikusok az evangélikusok uralma idején átmenetileg a kastély kápolnáját használták istentiszteleti célokra. A templom, mint a feudális rétegződés tükörképe mutatja a falu szerkezetében időközben végbement változásokat. A kegyúri jog a Farkasokról az Eszterházyakra szállott ugyan, mint az alsópatyi kastély. Ennek megfelelően a templom a XVIII. század közepén, az újjáépítés befejezése után igen lényegesen átalakul. A főoltárképet már az Eszterházyak festetik, a régit pedig a templom centrumából, a szentélyből a mellékkápolnába helyezik át. Adatok tanúsítják, hogy a reformáció elterjedése Felsőpatyon már a XVII. század első felében is kisebb-nagyabb belső zavarokikai járt. Ez elsősorban az egyházat fenntartó és támogató helybeli birtokos-nemesek vallásbeli elkülönülésének tulajdonítható. Valószínűleg ezzel magyarázható az a jelenség is, — melyet az 1633. évi protestáns egylházlátogatási jegyzőkönyv őrzött meg a mai napig, —hogy a felsőpatyi lutheránus templom klenódiumait és paramentumadt Megyeri Jakab és Farkas Mihály elsajátították és nem engedték, hogy azokat a visitator tétélesen feljegyezze. Ezért az egyházlátogatást végző bizottság csak az 1616. évi jegyzőkönyv adataira és az abban felvett recognoscálókra, névszerint: Darás János nobilisre, Patty György colonusra, Farkas Mihályra és Györgybiró Jánosra hivatkozhat vissza,

23 Ebből, valamint a terítő 1651-lben történt adományozásából arra gondolunk, hogy az alsópatyi kastély kápolnáját a XVII. század közepén, a reformáció átmeneti győzelmével már katolikus istentiszteleti célra használhatták. Az is támogatja ezt a feltevést, hogy a két ajándékozó: Mikes Mihály és Berényd Mária szülei, családtagjai katolikusok voltak. A kastély és benne a kápolna újjáépítése, a templom restaurálása közel egy időben ment végbe, amire az ismertetetteken túlmenően számos adatunk van. Cserey Éva megírta „Két ismeretlen Schallerkóp Felsőpatyon" с tanulmányában, hogy a kastélyból az 1880-as években a templomba átkerült mellékoltárképet 1762-ben festette Schaller az Eszterházyak megrendelésére. Alig 1758 előtt festette az ugyancsak soproni Schaller István a templom főoltárképét is. Ez a két dátumbeli hasonlóság is azt mutatja, hogy a kastély — és benne a kápolna — újjáépítése közel egy időben folyt a temploméval. E két objektum építésének időbeli közelsége tette lehetővé, hogy a kastélykápolna az újjáépítés következtében feleslegessé vált berendezési kellékeket a kegyúri-földesúr átadta a templomnak. Az elmondottakból egyértelműen megállapítható, hogy az 1592-ben készült terítőt Mikes Mihály és Berényi Mária az időközben katolikus kézre került felsőpatyi templomnak ajándékozhatta 1657ben, ahonnan csak a refornxáicdó győzelmével kerülhetett át az alsópatyi kastélykápolnába, melyben a felsőpatyi plébániatemplommal ellentétben, már katolikus istentisztelet folyt. Ügy látszik, már a XVII. század 2Chas, ЗО-^аз éveiben differenciálódott vallásilag a templomon kegyuraságot gyakorló helybeli nemesek közössége, élén a kastély gazdáival, a Farkasokkal. A már ismertetett katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvek és a korabeli protestáns egyháztörténelmi for312