Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Katona Imre: A Mikesek Vas megyei kapcsolatai

Eszterházy Pál (1587—1645) I ( j 1. neje: Károlyi Zsuzsa, + 1621 körül 2. neje: Viczay Éva 1. fel. 2. fel. Ferenc, Zsuzsa, Erzsébet. Emenney, Zsófia, Miklós, Magdolna, Sándor. 16f7— + sz.J.6... 1631 1633 1634— 1635— 1636— 1652 +1668 Berényi 1681 1700 1681 Vezekény Héderváry György Perényi apáca István Ágnes Eszterházy Pál Zsófia nevű lányát Berényi György vette feleségül 1650ben.

17 Később, a század második felében, az ifjabb eseszneki-ágíbeliek — Eszterházy László és leszármazottjai — az alsópatyi kastély és birtok tulajdonosai. A kastély, mely közvetlenül a felszabadulás előtt a Felsőbüki Nagyoké volt, már a XVII. században, sőt talán korábban állt. A két kiugró rizalittól kereteit középső rész jelenlegi formájában újkeletű, azonban eredetileg a XVIII. század közepetáján alakíthatták M. A rázalitok enyhén felhúzott szemöldökívei és egyéb meggondolások is arra utalnak, hogy a kastélyt a XVIII. század közepe tájain alakíthatták a maihoz hasonlóvá. Egyik 1744-es rajz szerint a kastély középréozét ekkor még egyetlen ablak, vagy ajtónyílás sem törte át. Ebben az időben, a XVIII. század 50-es éveinek közepe táján folyik a felsőpatyi templom átalakítása is, melynek kegyurai szintén az Eszterházyak voltak. A XVII. század végén, pontosabban 1698-ban még a helybeli nemesek iközösen gyakorolták a templom kegyúri jogát. Az Eszterházyak megjelenésével, gazdálkodásuk megindulásával és a helybeli középbirtokok fokozatos megszervezésével egyidőben a kegyúri jog és a templom újjáépítésének gondja, költsége is rájuk szakadt. Az 1716—17^ben meginduló újjáépítés első periódusa a szentély megnagyobbítása volt, melyet a déli emlékkápolna építése követett. 1758-ra ez a periódus is befejeződött, a templom külsőleg és belsőleg is teljesen átalakítva várja a visitât ort, aki jegyzőkönyvileg konstatálja az épület megváltozott, megújhodott állapotát. A szentély új oltárképét a soproni Söhaller Istvánnal festtették az Eszterházyak, míg a régi Angyali üdvözletet ábrázoló főoltárképet a déli kápolna oltárára helyezték át.

18 A kép alsó részén — az 1758чав egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint — Farkas Gábor insignuma volt. Ebből arra következtethetünk, hogy az oltárképet, mely már 1698-ban is meg volt, a Farkas család készíttette, mint a templom kegyúri jogát gyakorló helybeli nemesek közösségének egyik tekintélyes tagja. Csak így válhatott minden különösebb nehézség nélkül lehetségessé, hogy a régi oltárt 1756 körül bekövetkezett halála után, az általa építtetett emlékkápolnába helyezték át. Egyháztörténeti adataink szerint az ellenreformáció csak nehezen, hosszú huza-vona után jutott véglegesen diadalra Felsőpatyon. Templomát már 1646 előtt kisajátítják a katolikusok, ami abból is kitűnik, hogy 1646-ban Felsőpaty is ott szerepel az evangélukusoknak visszaadandó — és később vissza is adott — templomok között.

19 Ugyancsak felbukkan Felsőpaty neve abban a regesztrumban is, melyet Musay Gergely ev. püspök az 1661-ben még fennállott és korábban elvett gyülekezetékről készített.

20 Noha az elvett, s a katolikusok által használt templom visszaadását két ízben is megtagadták, (1671. dec. 4, dec. 24.) 1695ben mégis az evangélikusoké a templom, mert ők végzik a szokásos canoni visitatiót.

21 Ezzel szemben 1698-ban — tehát alig három évvel később — már katolikus püspöki visitátióról olvashatunk. Attól függetlenül, hogy a templom gazdái a katolikusok, vagy az evangélikusok, mindkét felekezetnek voltak már ekkor a 311