Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)
Néprajz - M. Kozár Mária: Adatok Felsőszölnök földműveléséhez
Munkamegosztás A föld kézi megművelése megkövetelte, hogy az emberek kölcsönösen segítsenek egymásnak. Ennek különböző fajtái lehetnek: 1. Kölcsönösen ugyanannál a munkánál való segítkezés {kapálás, ültetés, cséplés, őszi betakarítás, tökmagköpesztés, kukoricáiosztás). 2. A segítség nem egyenértékű viszonzása (a gabona hazaszállítása a mezőről favágás vagy alomgyűjtés ellenében). 3. Pénzért kaszál 1 , szánt és fuvaroz általában olyan falubeli, aki nem szomszéd és nem is rokon. 4. A szegényebb asszonyok tejért mennek gabonát gyomlálni vagy kapálni. Az emberek azért segítenek egymásnak, mert rá vannak szorulva egymásra. {„Ha én nem segítek, nekem se segítenek.") Egyik gazdaságban sincs annyi munkaerő és mezőgazdasági gép, hogy munkájukat mások segítsége nélkül el tudnák végezni. A nemek szerinti munkamegosztást tekintve a férfiak kevesebb, de nehezebb munkát, a nők több, de könnyebb munkát végeznek. A nagyobb mezei munkáknál (aratás, cséplés és betakarítás) pedig mindkét nem részt vesz. Idénymunka A Vas megyei szlovén falvak egyik jellegzetessége az idénymunka. A szlovének mindig jó (munkások hírében álltak. Kossits Józseftől megtudhatjuk, hogy a múlt században még. a szomszédos vármegyék földesurai is szívesen fogadtak fel kaszálásra, aratásra vagy cséplésre munkásokat a vendvidéki szlovének közül. Ezekben a nehéz munkákban a nők is ugyanúgy részt vették imint a férfiak.« Felsőszölnökről még ma is járnak az emberek idénymunkára. Ennek egyik formája a kukoricaszedés. A kéthetenként cserélődő csoportokat busszal szállítják oda és vissza. Az idénymunkások toborzója és vezetője is falubeli. Az idénymunkások napi 12—14 órát dolgoznak, pihenőnapon is. Bérüket természetben fizetik. Búzát és árpát vagy búzát és kukoricát kapnak. 1977-hen kétheti munkáért 8,5 q búzát (1 q 350,— Ft) kaptak. Az emberek szívesen vállalják ezt a munkát, mivel két hét alatt kb. 3000,— Ft-ot keresnek, s erre egyébként nincs módjuk. Ezért a pénzért azonban nehéz és kimerítő munkát kell végezniük. Idénymunkára nők, férfiak egyaránt mennek. A férfiak foglalkozásuk szerint egyéni gazdálkodók vagy munkások, a nők pedig háztartásbeliek, iparitanulók vagy gyes-en levő munkásnők. Időjóslás A földművelésre nagy hatással van az időjárás. Ma az emberek a rádió jelentését hallgatják, de még mindig figyelembe veszik a népi időjóslást is. Az időjóslatok egy része a parasztok több évtizedes, sőt évszázados tapasztalatán alapul. Megfigyelték a nap, a hold és a csillagok állását, az állatok, növények viselkedését meghatározott napokon vagy évszakokban. (Pl. „Ha este a nap a felhő mögé bújik, eső lesz." „Ha a hold a hasán fekszik, száraz idő lesz." „Szent Vid napi köd megeszi a kenyeret." „Ha ősszel korán lehullanak a levelek, korán lesz tél.") 272
