Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Néprajz - M. Kozár Mária: Adatok Felsőszölnök földműveléséhez

A gazdálkodó ember megfigyelte, mikor kedvez az idő a vetésnek, ültetésnek, aratásnak stíb. Felsőszölnökön a vetésre legalkalmasabb időnek húshagyó keddet tartják. Különösen termékeny időszaknak a húshagyó keddet és novemberit. („Farsangikar vess mákot, hogy ne legyen kukacos" „Farsangkor morzsolnak kukoricát vetéshez, hogy ne egyék a varjak." „Farsangkor a fiatalok és idősek a nagy irépáért és magas lenért táncolnak.") A gyümölcsöslökre veszélyes áprilisi csapadékra és fagyra a népi időjós és a meteorológus is figyelmeztet. („Ha nagypénteken esik, kukacos lesz a gyümölcs." „Amit március meghizlalt, azt április megeszi.") A kukorica és a tökmag ültetését a népi időjósok április 24—25. körül javasolják, tehát a csillagászati tavasz kezdetére. Az ősz a gabonák vetésének ideje, a novemberi északi és északnyugati szél pedig megtermékenyíti a gyümölcsfákat. („Szeptemberben vess gabonát, bő termésre számíthatsz." „Ha karácsony előtt négy héttel fúj a szél, következő évben sok gyümölcs lesz.") Némely időjóslatok biológiai törvényeken alapszanak. Ha egyszerre esik és süt a nap, tehát hideg és meleg éri a növényt, a gabona „megrozsdásodik", megbarnul. Azaz a növényben egyes sejtek elhalnak. Felsőszölnökön a legtöbb időjóslás a csapadékkal kapcsolatos, mivel ez van a legnagyobb hatással a földművelésre és mert Magyarországnak ezen a vidékén a legmagasabb az évi átlagos csapadék mennyiség (800 mm).

47 Az iparosítás hatása Minden társadalmi rétegnek (gazdálkodók, kisiparosok, munkások) van Felsőszölnökön kertje, melyben konyhaikerti növényeket termesztenek. A kisiparos és munkáscsaládoknál ez nagy megtakarítást jelent, főként ha baromfit és disznót is 'tartanak. Az így megtakarított pénzt ruházkodásra vagy építkezésre és lakásuk berendezésére fordítják. A kétlaki munkások és a kisiparosok életszínvonala gyorsabban emelkedik, mint a gazdálkodóké. A gazdálkodók önellátásukra termelnek. Haszonra csak az állattenyésztés révén tehetnek szert, de ez is csak kisebb mezőgazdasági gépek beszerzésére elegendő és nem biztosítja az életszínvonal olyan mértékű emelkedését, mint a munkásnál vagy kisiparosnál. A Vas megyei szlovének helyzete alapvetően kb. 20 évvel ezelőtt kezdett megváltozni. Az életszínvonal emelkedését azonban nem a fejlettebb mezőgazdasági termelés okozta, hanem Szentgotthárd iparosítása. A selyemgyár rekonstrukciójával megkétszereződött a dolgozók létszáma, s ezek főként a környékbeli szlovén falvakból kerültek ki. Ennek hatására kezdett a lakosság átrétegződni. Az egykori kis- és középbirtokosokból munkások és kétlakiak lettek és lesznek. A kétlakiak a szentgotthárdi üzemekben dolgoznak. Keresetüket lakásuk felújítására, a gazdasági épületek felújítására és vízvezetékek bevezetésére az istállóba vagy kaszálógépek beszerzésére fordították. Szántóföldjeiket elsősorban takarmánynövényékikel vetik be. A földművelés, mely eddig fő termelő ágazat volt Felsőszölnökön, most az állattenyésztés mögé kerül és annak kisegítő ágazatává válik. Ez bizonyára nagy hatással lesz majd az emberek életmódjának változására is. 273