Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Néprajz - M. Kozár Mária: Adatok Felsőszölnök földműveléséhez

8. kép: Babszárítás 8. Suêenje fizola АЪЪ.8. Bohnervtrocknen földön tisztítják meg, majd otthon hordókba gyalulják. A babot karókon szárítják, majd cséppel vagy szecskavágóval elcséplik. A kukoricaszárat ugyanúgy kúpokba rakják mint a gabonát, és a réten hagyják száradni. A kukoricacsöveket még aznap este fosztják, amikor letörték. A fosztásban kb. 15 ember vesz részt. Az asszonyok a jkukoricacsöveken ülnek és fosztanak, a férfiak pedig fej őszéken ülve párosával összekötözik és rudakra agattják a csöveket. Ezen szárad majd a kukorica a pajtában vagy a padláson. Kukoricagóré csak néhány portán van, az is magyar hatásra. Kukoricafosztás közben az emberek viccelődnek és énekelnek. A végén áldomásként kenyeret és pálinkát kapnak. Szőlő- és gyümölcstermesztés A Vas megyei szlovén községekben nagyon fejlett volt a gyümölcstermesztés. Főként álmát és szilvát termeltek sokat. Századunk negyvenes éveiben jó termés esetén még 80—100 vagon almát is értékesítettek Felsőszölniökön.

43 A felsőszölnöki alma egész Magyarországon híres volt (mlosánszky, tökalma, cigányalma, goldrenet, Jonathan, bőralma, pogácsaalma, mézalma, vucsárszki stb.) Ugyanúgy a szilva (hosszú, piros, sárga szilva, ringló, kökény szilva stb.) Némely gazdaságnak 2—3000 pengő jövedelme is származott a gyümölcstermesztésből. A hetvenes évektől az emberek nem gondozzák a gyümölcsfákat és így évről évre rosszaibb termést (hoznak. A fák kiöregedtek, újakat pedig nem ültetnek. Felsőszölnökön szőlőtermesztés is folyt. A 17. században a prédikátor birtokához a szántókon és kaszálókon kívül 10 hold szőlője is volt.

44 Egy 19. századi szőlőbetegség, a filoxéra, azonban kipusztította a tőkéket és nem telepítették újra.

45 271