Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Néprajz - M. Kozár Mária: Adatok Felsőszölnök földműveléséhez

1. kép: Felsöszölnök — szórványtelepülés 1. Gormji Senik—razlozeno nasalje АЪЬ.1. Felsöszölnök — Streusiedlung az erdő. A szlovén községekben a felszín 47%-fát borítja erdő, a szántóföldeknek csak 26% jut. A helyzet hasonló a Murántúl északi részén, Gorickon.

16 Felsőszölnökön 1976-ban 1390 ha megművelt terület volt, s a következőképpen oszlott meg: 63,67% erdő és legelő, 33,38% szántóföld és 2,95% gyümölcsös és kert. A gazdaságok 71,9%-^a 5 ha-nál kevesebb földdel rendelkezik. Ennek megoszlása: 55,52% erdő, 38,06% szántó és 6,07% gyümölcsös. A gazdaságok 26,65%-a 5—12 ha földdel rendelkezik, megoszlása az előbbiekhez hasonló. A gazdaságok 1,4%-a rendelkezik 12—15 hektárral, 41 gazdaságnak pedig csak kertje van (0,14 (ha alatt). A földtulajdonosakat 1976^ban a IkövetkezŐ kategóriákba sorolták: egyéni gazdálkodók (36,3%), a „Vendvidék" Szakszövetkezet tagjai (12,3%) lés kétlakiak (munkások vagy nyugdíjasok — 51,4%).

17 Felsőszölnökre tehát a kétlakiak gazdaságai jellemzőek. Az 1976-os adatokat az előző évivel összehasonlítva a következőket állapíthatjuk meg. Az egyéni gazdálkodók száma 2,4%^kal csökkent, a szakszövekezeti tagok s a kétlakiak száma viszont nőtt ,(s±,9 illetve 0,5%-<kal). Az egyéni gazdálkodók száma évről évre csökken, a szakszövetkezei tagok száma pedig no. Az egyéni gazdálkodók egy része pedig más gazdasági ágazatban helyezkedik el. A földművelés kialakulása A szentgotthárdi apátság körül kialakított majorokban szerzetesek, munkástestvérek és szolgák éltek. Utóbbiakat földesurak ajándékozták az apátságnak vagy önként költöztek ide. A jobbágyok szívesen költöztek az apátsági birtokra, mivel itt jobb bánásmódiban volt részük. A majorok két részre oszlottak: 1. a munkástestvérek háza (kápolna, ebédlő, melegedő- és hálóterem) és a gazdasági épületek (istállók, pajták és magtárak) Ebbe az elkerített részbe nőknek tilos volt belépniük! 2. a cselédek háza — a kialakulóban levő falvak magja. A majorok alapvető feladata a föld termővé tétele volt. Ezt kétféle módon érték el : erdőiirtással (égetéssel és a fa letárolásával) és a mocsarak lecsapolásával. Az égetés a következőképp történt. Az erdő körül árkot ástak és az erdő sarkán több helyen tüzet gyújtottak. Dűlők szerint égettek, a tűz több napig égett. Már e közben megkezdték a tuskók és gyökerek eltávolítását. A hamu trágyaként szolgált. Először „ökörfogatos nehéz vasékekkel" szántották föl a 261