Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Néprajz - M. Kozár Mária: Adatok Felsőszölnök földműveléséhez

Kossüs József megemlíti a felsőszölnöki malmot, ír az irtásföldekről általában, a termőföld előkészítéséről, a terményekről, a szőlőművelésiről, az idénymunkáról a vasi szlovén falvaikban és a Muirántúlon.

6 Az 1858. évi kataszteri térképről

7 kiderül Fölső Szolnok (Ober Zemming) földesurának neve (Batthyány József), akinek tulajdonában van a falu erdejének nagy része és egy kevés szántó. A kataszteri térképen a dűlőnevek, melyeket még ma is 'használnak, szlovén nyelven vannak bejiegyezve. A 20. századból való Vakarcs Kálmán könyve (1935), melyben felsorolja Felsőszölnök mezőgazdasági terményeit.

8 A második kiadásban (1941) a falu gazdálkadásávaíl kapcsolatban szól a földművelésről:, gyümölcstermesztésről, pálinkafőzésről és tökmagolajütésről.

9 A második világháború végén jelent meg a Slovensko Porabje (Szlovénvidék) című könyvecske, melyben Felsőszölnök dűlőneveit, családneveit és a 'birtokviszonyakat is lejegyezték.

10 A földtulajdonosok számát és a birtokviszonyokat Felsőszölnökön az 1956-os évben Janez Dobravec cikke is tartalmazza.

11 A Vas megyei szlovén falvak keletkezése és története szorosan összefügg a szentgotthárdi cisztercita szerzetesrend keletkezésével és történetével. Erről először III. Lucáján 1185-ből származó irataiban esik szó mint a monasterium gotthardi irtásföldjéről, mely az új kolostor megalapítása miatt adókedvezményt élvez.

12 A szentgotthárdi apátságot III. Béla alapította 1183-ban, a cisztercita rend franciaországi főapátjának látogatása után. Az első szerzetesek a franciaországi Trois FontainesHből érkeztek Szentgotthárdra. Feladatuk a kolostor megalapítása és a gazdálkodás alapjainak megteremtése volt a Rába mentén. A cisztercita szerzetesrend jellemzője, hogy tevékenységük célja a művelődés, ennek eszköze pedigi az ima és a munka — „Ora et lafoora".

13 A középkorban először csak a Senik névvel találkozunk. 1378-tól különböztetnek meg két Szolnokot — Zelnuk superior et inferior,

1

^ melyek Dobra birtokai voltak. Károly Róbert 1332-ből származó levele bizonyítja, hogy a Dobra Dominium a cisztercita apátsághoz tartozott. Az apátság megalapítása után majorokat kezdtek kialakítani közvetlen környezetében. Ezek elhelyezésénél ügyeltek arra, hogy azok később falvak magját alkothassák (pl. patak vagy folyó mentén). A majorok első feladata az erdőirtás és a mocsarak lecsapolása volt. A doforai birtok, és így Felsőszölnök földbirtokosa is csak 1266-ig volt a szentgotthárdi apátság. Attól kezdve Felsőszölnöknek, mint Dobra egyik birtokának, világi földbirtokosai voltak, (f'őként a Batthyány család tagjai.)

15 Birtokviszonyok A második világháború előtt Magyarországon a föld 43%-a a nagybirtokosok kezében volt, a vasi szlovén falvakban pedig a 15 ha-nál kevesebb földdel rendelkező parasztok birtokában volt a termőföld nagy része. A II. világháború után a föld 94%-a Magyarországon társadalmi tulajdonba került. Kivételt képeznek a Vas megyei szlovén lakosságú községek, ahol a földnek !ma is kétharmada van magántulajdonban. A birtokkategóriák közötti arány is másképp alakul itt. Magyarországon általában a megművelt terület 57%-a szántóföld és ,14% 260