Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Néprajz - M. Kozár Mária: Adatok Felsőszölnök földműveléséhez

SAVARIA 13—14. KÖTET A VAS MEGYEI MUZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1979—1980 ADATOK FELSŐSZÖLNÖK FÖLDMÜVELESÉHEZ M. KOZÁR MARIA Felsőszölnök a lagnagyóbb szlovén község Vas megyében. Az 1080 lakos 97%-a szlovén nemzetiségű. 1976-ban egyéni gazdálkodó volt a lakosság 48,6%a, 5l,4%-a pedig kétlaki. Áttekintésünk a falu keletkezésétől, a 12. századtól napjainkig, 1977-ig terjed. A parasztok társadalmi rétegződése az évszázadok során nem változott jelentősen. A lakosság többsége kisbirtokos volt, néhány középbirt okossal. A rétegek közötti különbségek sem voltak olyan nagyok, hogy jelentősen befolyásolták volna a gazdálkodást és az emberek életmódját. Felsőszölnök földművelésében a vizsgált időpontban feltehetően csak a vetésforgó bevezetése okozott nagyobb változást. A szlovén parasztok helyzete Vas megyében 1945 után sem változott jelentősen. Ezen a vidéken még ma is magántulajdonban van a termőföldek (kétharmada. A gazdálkodásiban és az életmódban bekövetkezett változások 1975 után mutatkoznak, mióta az állattenyésztők Felsőszöinökön is állami támogatásban részesülnek.

1 A gazdasági fejlődésre rányomta bélyegét Fesőszölnök periférikus fekvése, a jugoszláv és osztrák határ közé ékeltsége és a domborzati viszonyok ikedvezőtlensége. A terület nagy részét erdő borítja, mivel a talaj összetétele miatt mezőgazdasági megmunkálásra kevésbé alkalmas. A szántóföldek minősége 6,77 aranykorona. A Vas megyei szlovén községek mezőgazdaságilag túlnépesedettek és elmaradottak. A vidékre még ma is a belterjes gazdálkodás jellemző. Több mint 20 fajta növényt termesztenek, s mindezt csak saját szükségleteik kielégítésére. A föld megművelésére igásállatokat, főként tehenet használnak.

2 Felsőszölnök földművelésével kapcsolatban a legrégebbi adatok a Visitatio generális Ecclesiarum Schlavo-vendorum című 1627-es kéziratban találhatók. A kézirat felsorolja Felsőszölnök földtulajdonosait és prédikátorait. Leírja a plébános földbirtokát, valamint a plébános és a tanító járandóságait. Az Articuli guidam -pro visitandis ecclesiis conscipti c. 1630-ból származó kéziratból megtudjuk, milyen volt akkoriban a földbirtokosok és jobbágyak közötti viszony.

3 A Vas megyei Levéltár anyagában az első adatok Felsőszölnökről 1720-ból származnak, ahol Dobra birtokaként említik és felsorolják a jobbágyok és szabad parasztok nevét.

4 A következő kézirat 1728-hól származik. Itt név szerint megismerhetjük Batthyány Zsigmond 30 jobbágyát, akik negyed birtokon (5 ha) gazdálkodtak.

5 Felsőszölnökön ma is a földtulajdonosok 71,94%-a rendelkezik 5 ha-nál kevesebb földdel. 259