Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)
Régészet - Mezősiné, Kozák Éva: A bükki rk. templom kutatási eredményei
lom falának, s a «bővítés elkészítése után ibontatták le a ktísebb, korábbi templomot. A nyugati homlokzatot ezután természetesen kipótolták, Б ebben a falazatban felhasználták az elbontott temiplom építőanyagát. Ez teszi érthetővé, hogyan ikerül az egyébként szünte iteljesen téglából épült templom nyugati homlokzatának (közepére annyi tört kő, s hogy kerül e (falak alapozásába faragott tavader, s azt is, hogyan lehet e sok tört között jó néhány a bővítmény jellegzetes színű és méretű téglájából. 48. A csontok között ímedadüan került elő, mely összehajtogatott aartdirmyelvű sfäöveget tartalmazott, János evangéliumát. A halott nyakába akasztották, kqfra a XVIII. századra tehető. Itt került elő a már korábban emMtett iróniái kord emberfő töredékesen. 49. A ibüki korábbi temiplom külső hajó szélessége 6,5 cm, hossza nem állapítható meg. A Sopronhoz közel fekvő, sopronibánfadva, Mária Magdolna templom román hajójának mérete 9X6,25 cm, szentélye négyzetes záródású volt. Süttör határában, a Fertő tó Jakab szigetén kiásott téglatemplam hajlómérete 9,8X7,5 cm. (Sopron és környéke... i. m. 181, 438. 413. kép) A büki kis templom hajójának hossza ás 9 m (körül lehetett. A szentély formájáról mancs adatunk, a déli hajókripta és a szentély alatti kripta lejáratával teljesen tönkretették. 50. Az ülőfülikesort Dávid Ferenc 1978-ban tárta fel, és ő tallált előtte egy kis felületen kétrétegű téglapadozat maradványt. A —30 cm-re fekvő román padozat, a — 17 cm-re esőt XVII. századi járófelületnek határozta meg. 51. A szentély déli indítását 1972-iben nem tudtuk megkutatni, mert a működő templom sekrestyéjében nem nyílt imód rá. Ezért 1978 telén végeztük el a munkát. 52. A fal szélessége 90 cm, az alap (magassága 126 cm. Felmenő fal sehol nem maradt meg. 53. À támpillérek imérete 140X120 cm. A két középső erőteljes, a két szélső inkább egy erős alapozásnak felel meg. 54. Az 1978-ban helyreállítási munkák kapcsán Dávid Ferenc ismét kibontotta a két szentélyt, hogy az eredeti középkori nívóra tudják a kivitelezők a szentélyben kialakítani a szintet. Véleménye szerint a mai szint a (barokk, és ettől — 16 cm mélyen volt a középkora szint. A régészeti kutatások során 1973-ban — 26 cm mélyen találtunk egy habarcsos szintet, erre helyezték rá tulajdonképpen a téglapadozatot. A román és gótikus szint egybeesett. 55. Dávid Ferenc művészettörténész, Sándyné Wolf Katalin építész és Kovács György kőszobrász restaurátor egybehangzó véleménye. 56. A hajó oszlopkötegeinek befalazott helyeit Sándyné Wolf Katalán 1972-ben végzett falkutatása során rögzítette. 57. Ervtz G., A gyulafehérvári székesegyház. (Bp., 1958) 6. kép. «58. A Vas megyében llévő dozmatá rk. templom nyolcszög három oldalával záruló szentélyén kívül román részletek. (Genthon L, Magyarország művészeti emlékei. Bibliográfia 14.) Itt is a szentélyen hasonló funkcióban használják fel a román részleteket. Az adatra Valter Ilona hívta fel figyelmemet, köszönöm közlését, lengyelországiban, a wroclawi XIV. századi gótikus Máráa Magdolna templom déli oldalán lévő, funkcionáló XII. századi román portálét a XVI. században szállátottták dde a régi olbinai apátságból. Itt is bejáratként funkcionált eredeti szépségben. (Bajcar, A., Lengyelországi úffikaiauz „Polonáa". (Varsó, 1967) 66. 59. Levárdy F., Pannonhalma építéstörténete. II/MÉ/1959/2—3. kép. 60. Entz G., Die Baukunst TransiIvaniens im 11—13. Jahrhundert. I— II. AHA (1968) 23. kép. 61. Levárdy F., i. m. 113—14. 62. Kozák К., Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól Arrabona 7 (1965) 153. 13. ábra. 63. Gerevich T., i. ím. LXXXIX. t. 4. A motívumot délfrancia eredetűnek határozza meg, amely a Dunántúlon és Ausztriában is elterjedt. 64. Baum, J., i. ím. 12, 110,107, 139. 251
