Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Mezősiné, Kozák Éva: A bükki rk. templom kutatási eredményei

Sándor elméleti teológus." ... „Van temploma. — melynek filiája nincsen, s melyet újonnan és illően restauráltak, kivéve a már régi, rossz táblás mennyezetet." ... A plébános bemutatásának kegyúri jogát Felső Büki Nagy látván Tekintetes Űr bírja,"

40 A templomot az 1730^as évek legelején javították. A locsmándi alsó kerület 17664beli összeírásából viszont kitűnik, hogy a ma látható barokk épületrészeket 1757-foen építették. Idézzük az összeírást: „E plébánia központja Közép, másként Egyházas nevű Bük, amelyhez birtokként hozzátartozik Fölső és Alsó Bük, két magyar falu, melyek emberemlékezet előtt is meg voltak mar. A kegjyúri jogot a Tekintetes Felső Büki Nagy család bírja. A büki templomot szilárd anyagból építették Sz. Kelemen Pápa tiszteletére, 1408-ban Újjáépítették az 1757. évben a Nagy család költségén. Az egész templom boltozott, a Tekintetes Czompo Sándor Űr költségén épített mindkét kápolnával együtt."

41 Az 1408-as évszám egy átalakítás dátumiát őrizte meg. A barokk építkezések a templom tömegét megváltoztatták, és több középkori részletet megszüntették. Az 1873-ból fentmaradt egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a csepregi egyházkerületbe tartozott Bük. Néhány adatot idézünk: „Legújabban, 1871-ben a templomot kívül-belül helyreállítottak a kegyurak adományaiból... A templom kegyura daruvári Jankovics Izidor Űr családja és iBauer Ferenc Űr... A templom mellett oratórium áll, ezt a sekrestyével együtt 1871-ben építették a kegyúri család és az Űrnő Jankovics Юетепйлпа adományaiból..." Az egyházi látogatást Szabó István győri kanonok végezte 1875-ben.

42 Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében a templom XVIII—

XIX. századi építéstörténetét pontosan rekonstruálhatjuk. A falu birtokosai a XVIII. században Felső Bükön, továbbra is a Felsőbüki Nagy család, Jankovich gróf, a Horváth és a Fodor családok, Középsőbükön a Szluha grófok, Alsóbükön a Fodor és a Horváth család. A Jankovich család elsősorban Csepregen birtokos, és 1775-ben Zinzendorf Rozália (Szluha gróf özvegye) Csepreget és Tormást minden részeivel Jankovics Antalnak és nejének adja el örök birtokul. A család leszármazottja Jankovich Izidor 1813—57 között birtokos. Az J. I. [monogramos tégláival a büki templomban találkozunk. Halála után, 1857-ben négy részre oszlott a birtoka, ebből a büki uradalmat leánya, Markovién (Klementina) Gusztávné kapja, aki, mint láttuk, a büki templom adakozó patrónusa.

43 Az ő idejére esett (1871) a templom utolsó jelentősebb renoválása. A régészeti kutatás előzményei A büki templomban, a helyi plébánia hivatal megbízásából tatarozási munkálatok indultaik 1972-ben. Az épület középkori részletei szükségessé tették, hogy a helyreállítást falkutatás előzze meg.

44 (1. kép) A hajó külsején a levert vakolat alól előtűnt a lefaragott románkori faloszlopkötegek csonkja, s egy félköríves román ablak részlete. A padlástérben a kutató in situ megmaradt román déli párkány és faloszlopköteg egy részletét találta meg. A kutatás feltárta, a hajó külsejének négy sarkán a románkori sarokpilléreket. A gótikus szentély keleti román ablakáról kiderült, hogy az korábban egy félköríves szentélyben helyezkedett el, s a szentély belső sarkaiban lévő románkori háromnegyed oszlop ok is másodlagosan felhasznált faloszLopkötegaknek ibizonyulitalk.

45 211