Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)
Természettudomány - Horváth Ernő: A környei népvándorláskori temető növénymaradványai
50. sz. sír: Fiú, vagy férfi sírja, melyet a biokémiai és az antropológiai vizsgálat eltérően értékelt. A leletek fa és textil maradvány jelzéssel érkeztek. a) A fára emlékeztető maradványok egy része tüzetesebb vizsgálat után csontnak bizonyult. A csont egyes darabjainak felületén egyenetlenségek, dudorok, gyöngyözöttség észlelhető, mely arra enged következtetni, hogy e lelet szarvasagancsból készült és a sírban talált kardnak a markolata lehetett. b) A csont felületién találtunk egy kisebb darab textíliát, melyet a rossz megtartása végett és finomabb vizsgálhatósága hiányában, az inkább rostra emlékeztető megjelenési formája miatt és a szövéstechnikája alapján lenvászonnak tekinthetünik. c) Külön csomagolva egy kétélű kard pengéjének a töredéke volt, melynek felületén kisebb-nagyobb fa foszlány ok észlelhetők. Amennyire a csekély maradványok felületi vizsgálatából megállapítható volt a Fraxinus (kőris) nemzetségire gondolhatunk a likacsgyűrűs keresztmetszet, az edények formája, valamint a parenchymatikus sejtelemek megjelenési formája alapján. A fa a ícard hüvelyét alkotta. 52. sz. sír: Egy 40 év körüli férfi sírja, melyből egy fához tartozó kisebb-nagyobb fa töredékek kerültek elő, felületükön bronztól, vagy ezüsttől származó zöldes oxid nyomokkal. A fa likacsgyűrűs, az évgyűrűhatáron nagyméretű edényekkel, melyek egy-két sorba rendezettek. A továbbiak kisebbek és fokozatosan kisebfoedők, melyek a kései pasztában sávokba rendeződnek. Az edények között a bélsugarak egysorosak és nagyon szélesek. Ezek a (bélyegeik a Quercus nemzetségre jellemzőek, melyek közül talán a magyar tölggyel, a Quercus farnetto TEN.-^el mutat a legnagyobb hasonlóságot. Faimaradványaink vagy a kés nyeléhez, de talán méginkább — a veretre utaló elszíneződések miatt — a szíjvégek béléséhez tartozhattak. 66. sz. sír: A 30 év körüli férfi sírját a kotrógép erősen feldúlta. Innen apróra törött, csontra emlékeztető töredékek kerültek vizsgálatra, melyek felületén fa nyomok voltak észlelhetők. Az apró fa töredékekről, azok erősen mállott volta és porlékonysága miatt csak azt tudtuk megállapítani, hogy lombosfától származnak. 75. sz. sír: Egy 40 év körüli férfi sírja, melyet a kotrógép megrongált. Leletei között különféle szerves maradványok voltak megtalálhatók. így fa töredékek, textildarab és madártoll töredékek. a) önálló famaradvány, felületén zöld színű fémoxid nyomokkal (L. 1. ábra). A fa szerkezete a rétegnyomás következtében eltorzult. Keresztmetszeti képe likacsgyűrűs, az évgyűrűhatáron egy-kettő, ritkábban három sorban elhelyezkedő tracheákkal. Közöttük szembetűnően uralkodóak a hosszan elnyúló széles bélsugarak, melyek között gyakoriak az egy sejtsorosak is. Az edények a kései pasztában egyre kisebb méretűek és a következő évgyűrű felé mutató pasztába rendeződnek. Ezek a jegyek a Quercus nemzetség jellemzői. A finomabb szerkezeti kép összbenyomása alapján ezt a tölgy fajt is a Quercus farnetto TEN.-el, vagyis a magyar tölggyel azonosítom. A fát hosszában kettétörve, belsejében a rostok futásának irányában három finom kis szögletes szegnek a helye észlelhető. Ez azt látszik igazol14