Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Természettudomány - Horváth Ernő: A környei népvándorláskori temető növénymaradványai

ni, hogy a fa felületén ezüst, vagy bronz veretet viselt, mely a fa (kard hüvely) felső peremére is vissza volt hajtva és ott volt szegekkel megrögzítve. E fa részlet tehát egy kard hüvelyének felső szájvégi pereméről származik. Azt, hogy a fa két lapos felülete fémekkel huzamosabb ideig érintkezett a szeghelyek mellett a fa keresztmetszetén észlelhető elszíneződések is mutatják. Ezek a külső felületen zöld színűek és bronzra, vagy ezüstre, míg a belső felében barna színűek és vasra (kard) utalnak. b) Vas kard töredéke, melynek darabjain kisebb-nagyobb fa töredékek maradtak fenn. Ezek egy kard hüvelyének voltak részei. A fa felületén helyenként ezüst veret töredékek maradtak fenn. A fa szórtlikacsú, magános és iker likacsokkal, valamint háromtagú likacssugarakkal. Edényei a tavaszi pasztában sem nagyobbak. A bélsugarak 1—6 sejtsor szélesek. Az egysorosak elég gyakoriak, az 5—6 sorosak már ritkábbak. Az edények egyszerű áttörésűek és spirális vastagodást viselnek. Az alapállomány farost. Mindezek a bélyegek az Acer nemzetségre utalnak. Közülük is leginkább az Acer campestre L.-re, vagyis a mezei juharra hasonlít. E szerint a kard hüvelyének vizsgált darabja a mezei juhar fájából készült. Valószínűnek látszik, és erre a fennmaradt ezüst nyomok és a zöld elszíneződések is utalnak, hogy a 75. sz. sír a) és b) alatt leírt faimaradványai egyazon kard hüvelyének két oldalát alkották. c) Az egyik ezüst töredék felületén 2—3 cm

2 nagyságú textil részlet is megmaradt, mely egyszerű vászonkötéssel készült, vagyis a lánc- és vetülékfonalak sorrendben folyamatosan keresztezik egymást (L. az 1. sz. fotót). Anyagát az erős fémoxidos átitatódás következtében előállt porlékony merevség miatt finomabb részleteiben nem állt módunkban megvizsgál1. Lenvászon pehelytod'lafktoal. 75. sír, c) lelet. 1. Leine mit Daunenfedern. Grab 75, Fund с 15