Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Természettudomány - Horváth Ernő: A környei népvándorláskori temető növénymaradványai

ismerhetők voltak. Az itt

1 látható 1—4 sejtrétegű (bélsugarak nem szabályos orsó alakúak, hanem egyik végükön 1 sejtsorra kivékonyodnak, melyek hossza 8 sejtet is számlál. Ezzel szemben másik végükön hegyesen elvégződnek. Sejtjeik kör, ellipszis, vagy sokszög alakúak, vagyis heterogének. A felsorolt bélyegek ismeretében famaradványunknáil a Cerasus avium (L.) MÖNCH, ((cseresznye) fajra kell gondolnunk, mely a környék gyertyános tölgyeseiben gyakori fiáraelem lehetett. A faimanadvány feltehetően a leletlistáiban szereplő kés nyele volt. 35. sz. sír: 15 év körüli fiú sírja. Ebből a leletből apró fa töredéket kaptunk, melyek fetehetően az egyélű kard tokjából származtak. Megtartásuk rossz, erősen mállott. A keresztmetszeti sík törési felületén sűrűn apró edények ismerhetők fel. A tracheák magánosak, vagy ikerlikacsok. Az évgyűrű határon csak csekély méretbeli különbséget mutat a korai és »kései paszta. A fa szerkezete tehát szórtlikacsú. Az edényeik között egysoros bélsugarak húzódnak, melyek az évgyűrűhatáron kissé kiszélesednek. Ezek a bélyegek a Populus (nyárfa-félék) nemzetségére utalnak. 36. sz. sir: 30—40 év körüli férfi sírja, melyből egy, eredetileg csontból készült, de mai megjelenésében ettől eltérő jellegű tárgy került vizsgálatira. A kísérő levél szerint az egyik „kétséges hovatartozasu lelet", mely nyilván a felismerhetetlensége miatt a sírleletek felsorolásából is kimaradt (Salamon— Erdélyi 1971. p. 17.). Binokuláris stereo mikroszkóp alatt megvizsgálva a leletet az alábbiakat mondhatjuk el róla: A tárgy eredetileg csontból készült. Hengeres belsejében átlós irányban két fém borítású fa oszlopocska látható, melynek jelentős része már kknállott, a megmaradt pedig porlékony volta miatt szövettani vizsgálatra alkalmatlan. így ezek faji hovatartozását megállapítani nem tudjuk. A tárgy fala kétrétegű, mely másodlagosan vált ilyenné. A tárgy belsejében valamilyen anyagnak, feltehetően valamiféle balzsamnak, vagy gyantának a megolvadt, vagy feloldódott és a tárgy falának repedésein is átszivárgott és ott apró cseppek alakjában megszilárdult maradványa látható. A tárgy csontiból készülhetett, mely tűzbe kerülve ^megégett. Ekkor olvadhatott meg benne a balzsam (?) is. A csont átégve szerves kötőanyagát elveszítette, majd а СаСОз kiégve C0

2-t veszítve CaO-vá alakult, mely már vízben könnyen oldódik. Ez az anyag a mozgó talajvizek hatására két felületén előlbb bekórgeződött, majd később a hidrokarbonát rétegen belül a mész kioldódott. így alakulhatott ki az üreges fal. A tárgy belsejében a vastagabb oszlopocska körül egy lapos fém korong is látható. Használatát nehéz Imegihatározni, de alakjából, nagyságából és a belső felületén észlelhető anyagkiválásiból, mely esetleg borostyán is lehetett, nyakban hordható amulett-tartóra gondolhatunk. A benne átlós irányban elhelyezett fém borítású fa oszlopocskák esetleg keresztet is formálhattak. 44. sz. sír: (Lelt. sz.: 69.1. 135.) Egy 10 év körüli fiú sírja. Egy kard maradványa került vizsgálat alá, melynek pengéjén vasoxid által 'erősen hozzákötött és megszilárdított famaradványok is fennmaradtak. A fa szórtlikacsú, magános és ilkerliikacsokkal, valamint likacs csoportokkal. A bélsugarak 1—3 sejtsor szélesek és az évgyűrű határon kissé kiszélesednek. Az edényeken spirális vastagodások és vermes gödörkék találhatók. E bélyegek alapján a kard pengéjén található famaradványok a Tilia cordata MILL, (kislevelű hárs) fájából származnak és minden bizonnyal a kard hüvelyét alkották. 13