Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Gyógyszerészettörténet - Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakuláa Vas megyében a XVI–XVIII. században I.

szítésével és alkalmazásával, javallataival foglalkozó „Hasznos és fölötte »zökséges könyv.. ."-ét Frankovith Gergely soproni sebészborbélynak. A könyvet eddigi méltatói (Sadler J., Demkó K., (Baradlay—Bársony, Bencze J., Flatt K„) jobbára nyelvtörténeti érdekessége következtében értékelik. Mint „orvosi könyvéF' ért éktelennek deklarálják szerzőjének kétségtelenül hiányzó egyetemi orvosi képzettsége miatt. Azonban ha Frankovith könyvét hézagpótló oélja: az ellátatlan nép számára, az „önsegély" szolgálatába áüíthatósága szempontjából értékeljük, úgy értékes forrása a kor népgyógyászatának és az alkalmazott háziszereknek. Alapvetően elhilbázott szemlélet ugyanis, ha a letűnt korok személyeit, eseményeit, intézményeit, módszereit stb. mai — modernnek és tökéletesnek vélt — szemléletünk és tudásunk alapján — „lekezeljük" és nem a kor adottságainak összefüggéseiben kíséreljük meg a korról meglevő ismeretanyagunkba illesztve vizsgálni, majd értékelni. Aranyi bizonyos, hogy Frankovith könyve a maga korában keresletnek örvendett, mert a fennmaradt két teljes példánya két különböző kiadásból származik, tehát másodszor is kiadták.

9 \ A Nádasdyak birtok-központjából, Sárvárról is vannak adataink. Itt működött Szegedi Fraxinus Gáspár, a neves orvos Nádasdy Tamás nádor udvarában. Tudjuk róla, hogy a parkiban botanikus kertet is létesített.

10 Megyénkből, de bizonyos, <hogy országos viszonylatban is, a főúri házipatikákról és a korabeli egészségügyről a legbőségesebb adatokkal a Batthyány uradalmak szolgálnak. Az Országos Levéltárban őrzött körmendi Batthyány levéltárnak egészségügyi vonatkozású szakmatörténetileg eddig fel nem dolgozott levelei, gazdasági számadásai, leltárai stb. rengeteg értékes ismeretanyagot őriznek. A XVI—

XVII. századokból szaktörténetünk mindeddig úgyszólván a véletlen folytán előkerült néhány felvidéki és erdélyi adat alapján kísérelt meg képet adni a korszakról. Teljes keresztmetszetet, amelyet a kor országos viszonyaira is alkalmazhatnánk, hosszas és fáradságos kutatással a Batthyány levéltárból kaphatnánk. Az anyag roppant nagysága, a munka időigényessége és a levéltárosi szakismeret nem nélkülözhető volta miatt itt azonban csak a „team work" formájú munka képzelhető el. A Batthyány levéltár nemrég elhunyt egyik legjobb kutatója, ismerője és feldolgozója Iványi Béla professzor a kezébe került egészségügyi vonatkozású anyaggal — szakismeret hiányában — mondhatjuk nem tud mit kezdeni, ill. hibás asszociációk alapján helytelen vagy téves következtetéseket von le belőlük. (Meg kell jegyeznem, hogy az Országos Levéltár munkatársainak közlése szerint az Iványi professzor által leközölt adatokat forrásértékűnek kell tekintenünk, mert a levéltár anyaga 1945-ben és 1956-ban károkat szenvedett, így ma már nem lelhető fel minden Iványi által említett leltár és számadás anyag.)

11 Munkám méreteit természetszerűleg messze meghaladná a Batthyány levéltár egészségügyi anyagának teljes feldolgozása, azonban az eddig feltárt forrásanyagból az „udvari gyógyszertárról" kialakuló kép teljesnek mondható. A körmendi Batthyány levéltár misszilis leveleiből és leltáraiból megállapítható, hogy 1593 és 1665 között a rohonci, dobrai, szalónaki és németújvári uradalmakban „vízégetés" folyt. Ez a szokatlannak tűnő tevékenység, ha közelebbről vizsgáljuk, nem egyéb, mint gyógyításra alkalmas aromásvizeknek desztilláció útján történő előállítása. 1593-<ból adatunk van Rohoncról, hogy ott vízégető asszony működik. 1595-ben a rohonci uradalom megvásárolja a vízégetőházat és új kemencével látja el, 1598-ban új kéményt építenek a vízégető-házhoz, 1610-ben új üstök vásárlásáról szerezhetünk tudomást. 1616-ban új felsze401