Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)
Gyógyszerészettörténet - Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakuláa Vas megyében a XVI–XVIII. században I.
relést vásárolnak 40+60 dénárért, az 1661 évi adat bizonysága szerint a vízégetés Rohonoon már megszűnt. 12 Vizsgáljuk meg közelebbről a rohonci vár 1634. (május 15-i leltárát, 13 mit tudunk meg belőle a vízégetésről? A (Leltár 11. oldalán, a „vízégető ház" felszereléséhez alábbiak tartoznak: N 2 N 2 N 20 N 7 N 2 nsr 15 N 4 N 3 N 2 <N 1 N 8 N 2 N 1 N 1 N 1 Legelőször is a régi nyelvet kell a megértéshez megfejtenünk, szem «előtt tartva, bogy a leltárt felvevő uradalmi hivatalnok nem isimerhette az összes korabeli kézműipari szakkifejezést. így a „víz égetni való ón fazék" alatt minden bizonnyal a desztilláló készülék üstjét, a „kanna" szó alatt a csővel ellátott hűtősisakot kell értenünk, a „kútnak való ón" csöveket jelent. A „gyümölcs szárasztani való deszkákon" folyt a drogszárítás. A fa tekenőcskék és vékák a drog szállításához kellettek, úgyszintén a szárogatás célját szolgálták a nagy számban jelenlevő asztalok. A „gyermekeknek való asztal" alacsony asztalt jelent, valószínű erre helyezték el a desztilláló üst mellett a felfogó edényeket. Az „Igett bor altagh"-(átalag) és a hordó jelenléte nem okvetlen bizonyíték a vízégető háziban folyó pálinkafőzés mellett, ezeket használhatták az égetett víz tárolására is. Nem valószínű ugyanis, hogy a közismerten kellemetlen illattal együttjáró pálinkafőzést a vár kellős közepén végezték volna. Érdekes, hogy a vízégető ház és a patika esetében a leltár kivételt tesz, mert a vár egyéb helyiségeiben — »mai szóval élve — jóformán csak „állóeszköz" leltározás volt, néhány berendezési tárgy van csak feltüntetve az .épülettartozék ablak-ajtókon kívül. A vízégetés jelentőségére (mutat, hogy a későbbi leltárakban, amikor a vízégető ház felszerelése már nem szerepel a leltárban, helymeghatározásként még kísért az emléke: „a vízégető ház felett való boltban" vagy „a vízégető ház mellett való bástyában". 14 A vízégető ház felszerelése nagy kapacitásról árulkodik, ha figyelembe veszszük a számadásokból kiderülő adatot: egész évben üzemben (volt. Joggal felmerül a kérdés, hol használták fel a rengeteg aromás vizet? Mennyiségénél fogva az jóval több, 'mint amennyit a főúr háztartása használhatott volna fel gyógyító és kozmetikai célokra együttesen. Az egyik dobrai leltárból 15 fennmaVíz égetni való ón kanna Két fa tekenőcske Kútnak való ón cin Kúthoz való réz, ón csapok Víz égetni való rossz fazék item mindegyebb szerszámostul ón kannákkal együtt Igett bor altagh üres Gyümölcs szárasztani való deszkák Véka Három rostélyos ablak Két hosszú parasztszék Gyermekeknek való asztal Fa asztal Két rossz széken Egy üres hordó Egy rossz kepelyő Egy ajtó pléhestül 402