Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Művészettörténet - Tóth Endre: Egy Szombathelyre vonatkozó XV. századi elpusztult kézirat

Mi lehetett ez az oklevél? Kétségtelenül valamilyen jogügylet írásbafoglalása volt. A kéziratot olvasó Münszter L. alapján Hédervári János végrendeletére gondolhatnánk. A kézirat szövegéről annyit megtudunk, ihogy sok magyar népnév volt olvasható benne. És még talán annyit mondihatunk, ami feltehetőleg szintén Münszter Lászlótól származó vélemény, hogy Szombathely jogairól is volt benne szó. Természetesen valódi végrendeletről nem lehet szó, mert az egyházi főméltóság a javadalmáról nem végrendelkezhet. Hogy mégis, miféle „hagyakozó" jellegű szöveg volt, azt Münszter L. szavain kívül & 3 (pecsét äs tanúsítani látszik. Mi lehetett tehát a kézirat? Talán nem tévedünk, ha arra gondolunk, hogy a kézirat valóban Hédervári János püspök „végrendeletéver' állt kapcsolatban. Pontosabban: az irat a püspök magánvagyonáról szóló rendelkezés mellett tartalmazta a püspöki javadalomról szóló részletes összeírást is, amelyről a püspök ugyan nem végrendelkezhetett, de tanúsítani akarta, hogy nem volt hűtlen a javadalom «kezelésében: minden megtartott vagy még gyarapított. A teljes püspökségi javadalom összeírására kell gondolnunk — esetleg az azzal kapcsolatos oklevelekkel együtt — piiután a szombathelyi uradalom ((a ivar és a hozzátartozó pár falu) nem volt olyan méretű, hogy a teljes kéziratszöveget kitölthette volna. Ügy látom tehát: az oklevél akár tartalmazta, akár nem Hédervári J. végrendeletét, az irat létrejöttét a végrendelettel kell kapcsolatiba hoznunk. Végül válaszolnunk kell arra a kérdésre is : (hogyan került a (kézirat Itáliába? Noha e tekintetben semmi biztosat nem tudunk mondani, hiszen erre a török (hódítás és Győr ostromai idején elég lehetőség adódott, két konkrét lehetőséget mégis fel kell vetnünk. A XVI. sz. második felében a bécsi udvar a rendek ellenállása ellenére, egy velencei patríciust, Zaccharia Delfino bíborost nevezte ki győri püspöknek (1565). Ö azonban a püspökségét sohasem foglalta el, hanem a megbízottja által 'kormányzott, és pár év múlva le is mondott (1571). Talán a helyette (kormányzó helynök akarta tájékoztatni az urát a javadalomról, és így küldte el a levéltárból kiemelt díszes kivitelű (kéziratot. A madártávlati rajz. valószínű XV. sz. elejei keltezése ellenére sem' hanyagolható el az a lehetőség, hogy a látkép készítése ekkor történt. , ' A másik lehetőség szerint A. Marsigli is hozzájuthatott a kézirathoz magyarországi tartózkodása idején. Tekintettel a rajzos ábrázolásra és a hadimérnök gróf érdeklődésére, magával vitte Itáliába. A család éppen /bolognai, ahol a kódex is feltűnt. A kézirat és talán az első magyarországi városkép pusztulása egy nem is új, nem is ismeretlen körülményre hívja fel a figyelmet. A többször megkezdődött, a reménytkeltő kezdetek után, a hosszabb-rövidebb idő múlva kifulladt, leginkább egyes kutatók fáradságos munkájának köszönhetően összegyűjtött, kiadott, itáliai magyar vonatkozású, szerteágazó műfajú anyag jól szervezett és intenzív kutatására és összegyűjtésére gondolok. 456