Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)
Művészettörténet - Tóth Endre: Egy Szombathelyre vonatkozó XV. századi elpusztult kézirat
várat is egy római síremlékből építették át. Máshol azt írja, hogy a belső vár a „romvárosban" feküdt. A látkép tehát még a római coloniamaradványait is ábrázolta ! Ezek egyébként is láthatók voltak még a XVI. sz. végén is 6 . Mi volt a belső várral kapcsolatban említett oszlopsor, azt nem tudjuk. Lehetséges azon*ban, hogy azokról a szürke gránitoszlopokról van szó, amelyeket már P. Ransanus is ismert, 7 és amelyek — másodlagosan — a vár területén voltak elhelyezve, a XVI századtól a várban összegyűjtött római faragványokkal és feliratokkal együtt. Ezek a látványos oszlopok, amelyek a iromai város 8. század elejei építési periódusába tartoznak, annyira ismertek, nevezetesek voltak, hogy a külföldi utazók általában szóltak róluk. A. Marsigli is lerajzolt néhányat közülük a Danubio—Pannonico—Moesicusa számára. E belső, kerek vár mellett, de még a külső várnégyszögiben állt Szombathely egyik középkori plébánia temploma, a XVIII. sz. végén lebontott Szűz Mária titulusú egyház (első említése 81 1237). Ez ugyancsak megfelel Kisfalud! Dala B. leírásának, amelyben a megerősített templomot említi. Miután a festő egyértelműen két várról (beszél, ez lehetőséget ad a rajz készítése terminus ante quem-jének a meghatározására. A rajz valószínűleg azelőtt készült, mielőtt a külső vártól keletre megépítették volna a városfalakat. A látkép ugyanis nemcsak a várat, hanem legalább is а к életről és nyugatról határoló két patak, a Perint és a Gyöngyös Iközti területet is ábrázolta. Márpedig ezen a területen .épületek az — ugyan gyenge minőségű — városfalak is, amelyeknek a vonalát meglehetősen jól ismerjük, de építési idejére nincsen közvetlen adatunk. Magyarországon a városok fallal való körülvétele Zsigmond alatt, az 1405—1410-es években nagy erővel indult meg 9 . A győri püspökség birtoka, Szombathely városfalainak a megépítése 'bizonyára nem közvetlenül a magyarországi városfalak megépítésének a legelején történt, hanem a település jelentéktelensége miatt később. A XV. század végén azonban már álltak a falak, mert a várost elfoglaló Miksa császár szerint a kis települést 1490-ben fal és árok vette körbe 10 . A rajz talán a városfalak megépítése előtt készült. A kéziratot Győrben írták (Jaurinum^) és egy „Johannes Hedrivori"-na!k olvasott püspök írta alá. A név Hédervári János győri püspököt fedi. Tudnunk kell: Szombathely és a vár a győri püspökségé volt, és Vas megyei uradalom központjává fejlődött. Hédervári János 1388—1415/1418 között volt győri püspök; kormányzásáról alig tudunk valamit 12 . 1404^ben elpártolt Zsigmond királytól Nápolyi László hűségére 13 . 1407-ben ő adta Szombathelynek az első privilegiális levelet 14 . Az egyházi főméltóság esetében a családnév kiírása a korszakban nemi egyedülálló 15 . Szólnunk kell a kézirat könyv alakjáról. Noha bármennyire szokatlan még a XV. század elején a könyv alakú oklevél, ennek a megoldásnak a lehetősége adott. Bármilyen célból is készítették oklevélgyűjteményeket — mint a pannonhalmi Liber Rubert már 200 évvel korábban —, más formában, mint könyv alakban, ezt Magyarországon, aligha tehették volna meg. Ha az oklevél szövegének a terjedelme hosszú volt, egy bizonyos határon túl már nem lehetett az akár több darabból összevarrt hártyára sem felírni a szöveget. Amikor az oklevél témája és terjedelme túlnőtt még a nagyméretű hártya keretein is, akkor adódott az egyetlen lehetséges megoldás 16 . A szokásos oklevélforma a gyakorlatban az esetek javarészében megfelelt azoknak a jogi érvényű feladatoknak és kívánalmaknak (és a jogügyletek írásbafoglalásának), amelyek a létrejöttét szükségessé tették. Ha azonban a mondanivaló, a szokásos kereteken túlnőtt, akkor az oklevélforma mellett a praktikus megoldás a könyv alakú oklevél volt. 455
