Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)
Művészettörténet - Tóth Endre: Egy Szombathelyre vonatkozó XV. századi elpusztult kézirat
A kéziratot egyedül dr. Münszter László olvasta, ő azonban már nem él. Az ő megjegyzése „Hedrivori hagyakozik" azonban arra utal, hogy nem kolligátumról, hanem egységes tartalmú kéziratról van szó, amelyet mint már Fehér Mátyás megállapította, Hédervári János győri püspökkel (1388—1417) kell kapcsolatba hozni. A szöveget a keltezés szerint amúgy is Győrben írták. Ennek alapján a kézirat provenienciáját Győrhöz, mint püspöki székhelyhez kell kapcsolnunk. A kézirat egységes tartalmát, azaz azt, hogy az egész kézirat egy meghatározott célból jött létre, bizonyítja az a körülmény, ftiogy a szöveg végét aláírásokkal látták el és megpecsételték. Ez utóbbi egyben amellett is tanúskodik, hogy valószínűleg nem a szokásos értelemben vett kódexről, könyvről, hanem a nagyobb terjedelme miatt könyv alakban írt oklevélről lehet szó. A látkép ebben az összefüggésben azonban szokatlan. Miután a könyv alakban írt oklevél pontos rendeltetését nem ismerjük, nem kutathatjuk, hogy miért készítettek a szöveghez egy látképmellékletet is. Felmerül a kérdés: egyidős-e a kézirat a látképpel? Nem tudhatjuk már ímeg. Ami azonban a látképről megállapítható, az az azonos keltezés mellett szól. A kézirat szövegének a nyelve latin volt, azonban „a latin szövegben hemzsegtek a magyar helységnevek és szavak". A szöveg tartalmazhatta a szombathelyi vár (ingó és ingatlan) tartozékait is. A kézirathoz (mellékelt rajz — a leírás alapján — madártávlatból ábrázolta Szombathelyt. Külön rajz volt a várról, külön a részletekről, a megerősített templomról, mindkét vár (kapuiról. Két vár volt látható a képen: az egyikben (a „romvárosban" állt még egy vár, amely „egy nagy római sírból volt átalakítva kisebb várrá. Két várat ábrázoltak tehát, egy nagyobbat és egy kisebbet. A kisebbet egy római sírból vagy egy építményből alakították ki, mert az oszlopsor erre engedett következtetni". A várost két folyó szelte át és a látkép egyáltalában nem emlékeztette a festőt a mai Szombathelyre. Ez az a tényanyag, amelyeket Kisfaludi Dala B. sorai tartalmaznak, vagy belőlük kikövetkeztetni lehet. Sajnos, csak éppen arra elég, hogy a ikézirat és a látkép jelentőségét felmérhessük. A 'kézirat „kiértékelését" a rajz melléklettel kezdem. A látképre vonatkozó egyik adat egyértelműen tanúsítja, hogy a rajz valóban Sabaria-Szombathelyt ábrázolta. A képen két vár volt látható : az egyiket a if estő leírása szerint egy római síremlékből alakították ki. A szombathelyi Ikerek belső vár alapfalai csak az 1939—1944-es években végzett ásatások alkalmával kerültek napvilágra 2 . Ennek az alaprajza egy kissé eliptikus volt: nagytengelye cirka 40 ím. Д (falvastagsága alapozásban 220 cm. A körfalon belül, (magához a falhoz voltak hozzáépítve a belső épületek. Ez a ikerek alaprajzi forma unikum a íközépkori magyar várak között; nem is a magyar középkorban épült, hanem a sajátos alaprajz és más megfigyelések szerint a 9. században. Akkor, amikor Martinus Turonensis szülőhelye, Sabaria, a karóikig Ostmark jelentős civitasa és őrgrófsági központja volt 3 . A századon belül a vár feltehetőleg 828—860 között épült 4 . Az aránylag kis méretű, lényegében változatlan formában fennmaradt és a középkortól már nyugaton is unikálisnak mondható kerek építmény azonban — különösen, ha a szemlélő előtt ismert Savaria ókori jelentősége — kiválthatja azt a véleményt, amely szerint ez az épület antik eredetű. Ezért írta ÍR. Pococke és J. Milles a két XVIII. sz.-i angol utazó, hogy a szombathelyi belső vár amphiteatrumot formáz, vagy legalább is az alapfalaiban egy ilyen rendeltetésű római épület utóda 5 . A Róma-városi és környéki, nagyméretű, kerek római sírépítményekből kialakított várak (Angyalvár, Caecilia Metella síremléke) ismeretében jogosan vélte Kisfaludi Dala В., hogy a szombathelyi kerek (belső) 454
