Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Gyógyszerészettörténet - Benkő Ferenc: Hogyan bánjon az orvos a patikusokkal? – Fr. Hoffmann „Medicus politicus”-ának regulái

minden hatását mint ellenméreg elvesztette, leromlott a szimpliciák összetétele miatt, és még fájdalom csillapítására, vagy izzadás előidézésére sem volna alkalmas, ha nem enyhítenék valami savas vehiculumnial és csak magában szednék, a beteg szerfölött lázas volna. Továbbá — a pilulaanyagok terén nem csekély bősége nyilvánul meg az ostobaságoknak. Kívánatos volna tehát, hogy az ilyenféle gyógyszereket azonnal dobják ki, így az árszabás tekintetében is remélhető volna bizonyos mérséklés. A patikusok valóban össze nem hasonlítható hasznot húznak abból, hogy olyan orvosságért, amely egy tallérért elkészíthető, azt harminc-negyven tallérért, vagy még ennél is magasabb áron adják. Szóval a szimpliciák, (melyek a nép között el vannak terjedve, nem sokba kerülnek, de azok, melyeket vallóban csak egyedül tartanak, inkább hatszoros árba kell, hogy kerüljenek, és ez imég csak (megengedhető volna is, ha csupán a kémiai orvosságokkal nem jutnának mértéktelenül nagy keresethez. Azt mondják ugyan, hogy a legnagyobb költségekre minden évben azoknajc a gyógyszereknek az elkészítéséhez van szükségük, melyeket évtizedeken át senki sem keres. Erre azonban azt válaszoljuk, hogy minden kár nélkül ki lehet dobni a régiek használhatatlan gyógyszereivel együtt minden olyan készítményt, melyet két éven át soha nem ír az orvos. Azután nem kell azt hinni, hogy minden évben kialakítanak néhány készítményt, hanem a gyógyszereik legnagyobb része az ősök örökségeként maradt rájuk. Tovább menve, amikor az árszabás mérsékléséről van szó, akkor a hatóságok által jóváhagyott árakra hivatkoznak; viszont tudniuk kell, hogy a kémia az öregek előtt nagyon ismeretlen terület volt, azoknak tudniuk kell, akik magas áron titkos szerekként árusított dolgokat szedtek be. Ma már azonban, amikor a kémia jobban ki van művelve, előnyös és alacsony áron tudjuk előállítani az összes ilyen fajta titkos szert. De az orvos a gyógyszerésszel magával semmi eredményt nem ér el, ha nem siet segítségére a hatóság és a fejedelem, ez viszont mégsem remélhető; ugyanis az ajándékok vakká teszik a bölcseket, és megfordítják az igaz ügyet. A többire nézve érdemes elolvasni Ludovicusnak az árszabás csökkentéséről szóló értelmes és becsületes könyvét, melynek megírása patikusához kötődik. 7. Szabály Ex praescriptis sibi sostrum ex Pharmacopola quaerere odiosum et damnosum est. A felírt gyógyszerek miatt a patikustól hálapénzt húzni visszatetsző és ártalmas. Sok orvos vét ez ellen, mert egyességre lép a patikussal és megígéri, hogy mindég minden formulájából két adagot rendel, azonban kevés szerencsés következménnyel. Először is az ilyen orvos pénzért eladja a szabadságát, és mintegy a patikus szolgájává válik, emiatt a gyógyszerész nem sokra becsüli az orvost, mert úgy véli, hogy az orvos az ő kegyétől megfosztva nem tud megállni a saját lábán. így aztán a legcsekélyebb ok imiatt felháborodik a patikus, és nem átallja megállapodásukat az orvos bűneként elhiresztelni, és az orvos pénzsóvárságát betegei előtt felfedni. Ezért ajánlom, hogy riadjon vissza az ilyen szokástól. 8. Szabály Nimia famüiaritas parit contemptum. Túlságosan bizalmas viszony lebecsülést szül. Ezért szégyenére válik az orvosnak, ha a patikussal szoros barátságot köt, vagy nem utasítja el, hogy szórakozzék vele; így növekszik a gyógy433