Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Gyógyszerészettörténet - Benkő Ferenc: Hogyan bánjon az orvos a patikusokkal? – Fr. Hoffmann „Medicus politicus”-ának regulái

szerész dölyfe, imivei egyenlővé tette magával azt, aki feljebb áll nála, ha pedig bővében van az anyagiaknak, akkor a szegény orvost nemhogy semmibe nem veszi, de még igyekszik teljesen háttérbe szorítani. Az eddig felsorolt regulák a személyi kapcsolatokkal foglalkoznak, a következőkben az orvosnak a gyógyszertárvizsgálatban betöltött szerepéről esik szó. 9. Szabály Pharmacopolii pyxides saepius perülustrandae sunt. A gyógyszerész edényeit gyakrabban kell felülvizsgálni. A címkék gyakran különböző gyógyszerekről szólnak, az edények pedig mérget tartalmaznak. Gyakran látjuk a páti kavizitációk alkalmával, különösen, ha nem sejtik meg előre, bogy az aranyozott és fényes címkével ellátott edényekben pókhálón kívül nincs imás, vag'y inkább ártalmas, mint hasznos szert tartalmaz. A patikusok kapzsisággal'' párosult fölényeskedése olyan mesterkedéseket eszel ki, hogy nagy költséget fordítanak egy sereg kitűnő gyógyszer előállítására, közben az edényeik, amelyek félre vannak dugva, az esetek nagy többségében üresen állanak, ha lelkiismeretesen megvizsgáljuk. 10. Szabály Visitatio medicamentorum curiosa fiat, imprimis Chemicorum et simplicium. A gyógyszerek megvizsgálása gondos legyen, különösen a kemikáliáké és a szimpliciáké. Ez módfelett szükséges; némelyik városban évenként meg is ejtik, a legtöbben azonban igen gyakran mellőzik. Ahol viszont csak megszokásból végzik, ott a gyógyszerészek korlátozzák feladatukban a felügyeletet végzőket, úgyhogy semmi olyat nem végeznek, ami dicséretet érdemelne. Elsősorban a szimpliciákat kell felülvizsgálni, hogy jók-e, vagy nem? Azután a kémiai anyagok elkészítésének kell utána nézni és az elkészítés folyamatának figyelembevételével kell megvizsgálni. Végül a kompozitákat kell áttekinteni, hogy újak-e, vagy nem? A visszamaradt kompoziták, a régiek, melyeket már nem használnak, nem szoirulnak vizsgálatra. A vizitáció alkalmával figyelembe veendő, hogy mind a szimpliciáknak, mind a kompozitáknak a legnagyobb része felesleges. Így az eleosaccharák készleteinek jóformán semmiféle hasznuk nincsen, mert ezeket frissen, azonnal el lehet készíteni. Eltávolítandó a legtöbb balzsam, valamennyi kivonat, kivéve azokat, amelyek maradandó frissítő íznek, vagy valamelyes keserűségnek, vagy ihűsítő erőnek örvendenek. Sok szirupot is nélkülözni tudunk. Azok a spirituszok, amelyek virágoktól nyerik fájdalomcsillapító hatásukat, használhatatlanok. Amelyek párolgó sónak örvendenek, azokat teljesen céltalan dolog porrá törve tárolni; szolgáljon például a rebarbara gyökér; ha például egészben hagyva szabadabb levegőnek tesszük ki, a felülete néhány nap múlva használhatatlanná válik, anynyira, hogy vöröses színe sárgásba megy át, szaga pedig elillan. Ha az egész gyökérrel is ez történik, akkor mi lesz a porával, amikor az oly sok részre szétaprózódó hatóerő nem tud ellenállni a romlásnak? Savat csak nagyon keveset szabad tárolni, elvetendő a legtöbb cukrozott gyógyszerkészítmény, kivéve a növények virágait, mint a cochleariáé, a vörös rózsáké, a martilapué, a citromé, violáké egy néhány egyébbel együtt; és elvetendők a ipilulák és trochiscuszok kompozíciói. Nagyon kevés esszenciát kell tárolni, majdnem minden magisterium, seprelék (faeculum), legtöbb kenőcs haszontalan és értéktelen. Az ilyen 434