Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Néprajz - Dömötör Ákos: Nagy István meséi

való összehasonlítása a méretek hatalmas növelését jelentette: „Akkora feje volt, mint egy tíz akós hordó."

70 A hangulat fokozásához járult hozzá ez az ízes, a népi életmód megfigyelésében gyökerező szóláshasonlat : „Mit örültök, mint tót a dohánzacskójának?"

71 Archaikus mesei kifejezéseivel sajátos elbeszélői légkört teremtett, mint pl. a következővel A szárnyas farkas meséjében: „Az öreg anyóka éppen a küszöböt nyergelte, mikor Levente odaért."

72 A káromkodások az egykori katonáskodás emlékét idéztek, és vaskos népiségüklkel a kirobbanó düh levezetésének kifejezői voltak: „...a menkü csapott volna meg a faszarági uraddal együtt!"

73 Másutt ugyanezt a káromkodást viszonylag kissé szelídebb formában használja: „A menkü csapott volna beléd a buta kívánságoddal együtt!"

74 Egy-egy szó vagy kifejezés gyakori előfordulása bizonyítja, hogy a mesemondóisztereotípiái mint „motívum alatti" egységek ismétlődései segítik a cselekménysorok újjáalkotó folyamatát. A „hetykén" szó előbukkanására két mondatot idézek : „Odaszólt nagy hetykén az embernek ..." Bátor Tamás meséjében.

75 „De a királfi hetykén azt felelte..." A szárnyas farkasról szóló csodás történetben.

76 Egyik kedvelt, többször előforduló mondata képet ad a cselekményen belüli fordulatok hagyományképződéséről és variálódásáról : Kalmus a legkisebb királykisasszonyhoz érkezett, és „a szerelmi csókokat párosával rakta rá pici piros szájára."

77 Levente királyfiról pedig : „A szerelmi csókot párosával rakta pici piros pofájára."

78 „Még egypár uticsókot nyomott a lány pici piros arcára, azzal kiment."

79 Nagy István szóláshasonlatai némelykor szemléletes leírásokká duzzadtak, és szemünk előtt elevenedett föl a tündérmese cselekménykörnyezete: „Mikor vége lett a nagy porfellegnek, annyi vasdarab volt szerteszét, mintha az egész városból minden pelét összehordtak volna. Annyi darabot vert ki belőlük Bátor Tamás, hogy száz évig nem köllött a gazdaasszonyoknak pelét csinyáltatni."80 A kitörő öröm érzékeltetésére olyan egyéninek tűnő hasonlatot alkalmaz, amely egy münchauseni hazugmese alapgondolatával mutat rokonságot. Ez a sűrítés Nagy István módszerét a szépírói alkotásfolyamat irányában bontakoztatja ki: „Levente királfi ennek hallatára ollan örömlbe esett, csak egy kicsikét köllött volna a bőrét megmetszeni, rögtön 'kiugrott volna belüllö."

81 Istók bácsi a mágikus csodavilág és a konkrét valóság összehasonlítását felhasználta egy-egy részlet festőiséglének kibontására: „Csakhogy az nem kis pásztortűz volt ám ! Száz öl fa volt összerakva mágiába, az égett. Tizenikét óriás tücskézett mellette, mindegyik egy-egy ökröt sütött nyárson."

82 Mesei előadóművészünk fiatal kora ótta rajongott a versekért. Még a prózai szövegeiben is lehet találni verses részleteket. A nap leánya с mesében a négysoros versstrófa arra enged következtetni, hogy az elmondott tündérmese egy verses ponyvái alkotás széténekelt formája: A nap leánya búsan ül szőnyeges termében, Jön a királ szolgája: Lépj urad elébe! Eltűnt a lány, fényes követség érkezett, fis a szép asszonyból egy csúnya pofa lett.

83 314