Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Helytörténet - Lagzi István: A Nyugat-Magyarországon elhelyezett lengyel katonai menekültek történetének néhány kérdése

160—220 pengő körül alakult. Józef Kormán lengyel bányamérnök havi fizetése 700 pengő, Jerzy Knoll erdőmérnöké pedig 500 pengő volt. A segéd és az alkalmi munkát végzők keresete természetesen jóval alacsonyabb volt. 1943-ban a kisalföldi mezőgazdasági üzemekben (részben parasztgazdáknál) összesen 184 fő, különböző ipari létesítményekben 162 fő, Sopron város gazdaságában 38 fő lengyel vállalt munkát. Fizetésük 90—140 pengő között ingadozott. A segéd és alkalmi munkát végzők között az 50—60 pengős fizetés (és teljes ellátás) volt általános. * A II. világháború alatt Magyarországon élt lengyelek élete nem volt könnyű. A baráti légkör, az irántuk megnyilvánuló megértés nem pótolhatta a távoli haza hiányát. Sok nyelvi akadályok miatt, mások a lehetőségek hiányában kénytelenek voltak szakképzettségüktől távol eső munkát végezni. Az is tény, hogy a menekültek egy része egyáltalán nem vállalt munkát, az államilag megállapított segélyből élt, ruházkodott. Az azonban bizonyos, hogy a lengyelek biztonságban élhettek Magyarországon. Gyermekeiket lengyel nyelvű általános és középiskolába járathatták. Szabadon használhatták anyanyelvüket, legális lehetőségük volt újságok, folyóiratok és különböző kiadványok megjelentetésére. A táborokban szabadon lenghetett a fehér-piros színű lengyel lobogó. A menekültek melletti kiállás állami és társadalmi szinten egyaránt jelentős volt. A közismert magyarországi lengyelbarátság, a konkrét segítség formáját öltő rokonszenv a II. világháború alatt kiállta a legnehezebb próbát. JEGYZETEK 1. Vö. : Witold Biegariski, Mieczyslaw Juchniewicz, Stanislaw Okiecki, Polacy w ruchu oporu narodów Europy 1939—1945. Warszawa, 1977. 2. Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához 1936—1945. IV. Összeállította és sajtó alá rendezte: Juhász Gyula. Budapest, 1962. 390 sz. irat, 518 old. 3. Kádár Gyula, a Ludovikától Sopronkőhidáig. Budapest, 1978. 329 old. 4. Lagzi István, Adatok az 1939 őszén Magyarországra menekült lengyel katonák evakuációjának történetéhez, 1939—1941. „Hadtörténelmi Közlemények", 1973. 4. sz. 691—719 old. 5. Lagzi István, Magyar segítség a lengyel menekülteknek 1939 őszén, a visszaemlékezések tükrében. Tiszatáj, 1976. 12. sz. 75 old. 6. Lagzi István, Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején. Zalai Gyűjtemény 3. kötet. Zalaegerszeg, 1975. 5 old. 7. Lagzi István, Wegierscy zolnierze i polscy partizánéi. Studia z historii postepwych i internacjonalistycznych kontaktów wegiersko-polskich. Warszawa, 1978. 101 old. 8. Wladyslaw Dmowski visszaemlékezése, 1977. (Lagzi István gyűjtése.) 9. Vö. : Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1939. szept. 22. A Magyarországra érkezett lengyel menekültek megsegítésére, az első segítségnyújtásra nézve lásd: Lagzi István, Adatok a lengyel katonai és polgári menekültek Borsod, Abaúj, Zemplén megyékbe érkezésének történetéhez (1939 szeptember—október). Borsodi Levéltári Évkönyv I. Miskolc, 1977. 173—197 old. 10. Sopron vármegye, 1939. szept. 26. 11. Vö. : Szombath Ferenc, Adatok a sárvári lengyel gyűjtőtábor történetéből. „Vasi Szemle", 1971. 1. sz. 122—123 old. 12. Ugyanott. 13. Szabó József, Emlékezés a büki lengyeltáborra. Visszaemlékezés, 1977. (Lagzi István gyűjtése.) 14. König József visszaemlékezése, 1976. (Lagzi István gyűjtése.) 15. Lagzi István, Lengyel menekültek Sopron környékén a második világháború első éveiben. „Soproni Szemle", 1973. 3. sz. 245—246 old. 16. Lagzi István, Magyarok a lengyelekért. A magyarországi lengyel emigráció szervezeteiről. „Napjaink", 1978. 2. sz. 20—21 old. 291