Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Helytörténet - Lagzi István: A Nyugat-Magyarországon elhelyezett lengyel katonai menekültek történetének néhány kérdése

17. A magyarországi lengyel sajtóról lásd: Zdzislaw Antoniewicz, Uchodzcza prasa na Wegrzech 1939—1944. Rocznik Historii Czasopismienstwa Polskiego. Tom. XIV. nr 2—3. megjelent tanulmányát. 18. Hadtörténelmi Levéltár [a továbbiakban HL] H. M. 1940-21-21-3553-2840. 19. Szabó, i. m. 20. Karol Tarnowski visszaemlékezése, 1977. (Lagzi István gyűjtése.) 21. Lásd részletesebben: Lagzi István, A magyarországi lengyel menekültek politikai tevékenységének néhány kérdése 1939—1944 között. Acta Univesitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominate series historica XX. Magyar Történeti Tanulmányok. Debrecen, 1976. 103—126 old. 22. Vö.: HL H. M. 1940-21-21-3556-23703 23. HL H. M. 1943-21-21-6116-8247. 24. HL H. M. 1940-21-21-3553-955. 25. HL H. M. 1941. Ein. 21-21-4391. Vö. : István Lagzi, Raz jeszcze о politycznej dzialalnosci uchodzców polskich na Wegrzech. „Kierunki", nr 33/1975. 26. Zala megyei Levéltár [a továbbiakban ZML] 3-2013/252/-1943. 27. HL H. M. 1943-21-21-6116-31209. 28. Ugyanott. 29. Ugyanott. 30. Vö. : Lagzi István, Adatok a Sopron környéki lengyel katonai menekültek élet- és munkaviszonyainak alakulásához a második világháború idején. „Soproni Szemle", 1974. 2. sz. 134—152 old. 31. A magyarországi lengyel menekültek élet- és munkaviszonyainak alakulásáról lásd : Wiazanka Wspomnieri. Jedniodniówka Obozu Pracy Polskich Zolnierzy Internowanych w Esztergomtábor. 1940. A katonai személyek zsoldjának és a polgári menekültek segélyösszegének változásával kapcsolatban lásd: István Lagzi, Polska emigracja na Wegrzech, 1939—1945. Zgodnie z tradycja i humanitarnym nakazem (2). „Tygodnik Demokratyczny", nr 19/1978. SOME REFLECTIONS ON THE HISTORY OF POLISH MILITARY REFUGEES IN WESTERN HUNGARY BY ISTVÁN LAGZI In autumn, 1939 several ten thousand Polish citizens were seeking safety in flight from the invaders. ' People started to rush abroad in the first week of the War. Realizing this tendency András Hóry, minister of Hungary in Warsaw, asked Hungarian authorities to help the Polish in their escape to Hungary.

2 Reacting on the request, the border between Hungary and Poland was opened after the proposal of Count Pál Teleki, Prime Minister at that time. The number of Polish refugees, civic and political, was more than 60,000 according to written records. At the time of the outbreak of the Second World War Poland was allied to the western powers, while Hungary belonged to the "other side" as one of the signers of the Anticomintern Pact and later on 20th, November 1940, as a coutry joining the tripartite agreement. In the period covered by this study there were several politicians and military officers to correctly judge the tendencies in the international political events. They could realize the dangers of the country's ever increasing German orientation, moreover, they nurtured anti-German feelings within, of course, the limits of their social status. The Polish refugees could rely on them to some extent. In his memoirs Gyula Kádár, the one-time officer on the general staff refers to the fact that on an emotional basis there were several officers in the army to sympathize with PolishHungarian friendship.

3 292