Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Helytörténet - Söptei István: Sárvár mezőváros tanácsának tevékenysége 1845–1846. évben

csak említés történt a város díszét emelő emeletes saroképület felépítésének engedélyezéséről. A tanács döntött sok vitás kérdésben, amikor szomszédok, avagy az újonnan építkezők között véleménykülönbség támadt. A tanács sok alkalommal foglalkozott a mezőváros közútjainak javításával, a városszépítés különböző kérdéseivel, a városi épületek karbantartásával. Ezen ügyiratokat nem kívánjuk részletezni, csupán a fentebb már említetteken túl, néhány olyan érdekesebb határozatot idézünk, amely megvilágítja a sárvári tanács jó gazda szerepét. A téli hóolvadást követően a tanácsnak sok gondot okozott a Nádasdyak által létesített Szapud árok. Az 1845. október 11-i tanácsülésen is az árok tisztítása szerepelt napirendként: „... sári határból, úgy az uradalom fundusról öszvö tóduló téli hóolvadáskori víz a városnak határán keresztül nyúló Szapud árka annyira bétellett és sással bényőlt, hogy az említett víz annak medrébe meg nem férne, és az miatt mind a városi birtok, úgy urasági, nem különben körül lévő helységek birtokosai nevezetes károkat évenként szenvedni kénytelenek. Mely végett minden szenvedő birtokosok részéről igen óhajtó volna ennek tökéletes kitisztíttatása. Ennek következtében a városi tanács határunkban lévő említett árok kitisztíttatásában az uradalmi tisztséggel, mivel határunkban az uradalomnak nevezetes birtoka volna, megegyezett oly formán, hogy az egész árok mennyiség tévén a magazinum kőhídtól kezdve az egész határunk végéig 1731 ölet, és ezen mennyiségből az tett egyezség szerint egy negyed részt az uradalom kiásatni, vagy erre fordított költséget kifizetni megajánlott, a három részt pedig a város tanács a közönség részéről magára vádolt."

26 Az útjavítások elmulasztóival szemben a tanács szigorú intézkedéseket foganatosított. Az ismételt felszólítás esetén történő mulasztáskor a tanács elvégeztette a javítást, de a felmerült költségeket akár végrehajtás útján is megtéríttette. Egy másik esetben, miután „a panaszlott már többször flaszterozásra felszólíttatott, és mai napig nem teljesítette, sőt a víz csatornát is betölteni tapasztaltatott..., elrendeltetik, hogy a panaszlott ... flaszterozását ... megtenni el ne mulasztasson..." Eddigi mulasztásáért 2 forintra büntették.

27 S hogy a mezővárosi tanács nem prédának tekintette a város vagyonát, s-mindig kereste a legjobb és egyúttal legolcsóbb megoldást, azt bizonyítja a toronyóra esete. A tanács a meghibásodott óra javítási költségeire árajánlatot kért Dolgos József sárvári órástól. Ugyanakkor felkérte a celli órásmestert is árajánlat készítésére. A két ajánlat összehasonlítása után bízták csak meg a sárvári mestert a munkával.

28 A sárvári tanács fontos feladata volt az árvapénz kezelése, az árvákról való megfelelő gondoskodás. A végzési napló sok ügyirata foglalkozik az árvapénz kamatainak felhasználásával, az árvákjogainak érvényesítésével. Előfordult olyan eset is, hogy az árvák javára a tanács az adósnál árverést rendelt el. A mezővárosi tanács gondot fordított az árván maradt gyermekek életkörülményeinek ellenőrzésére, igyekezett olyan gyámot kijelölni, ahol az árva mesterséget tanulhatott. „.. .a városi tanács ez előtt 3 évvel Péntekfaluban lakozó Kaszás Lászlónak Polotzki Józsit nevelés végett által adta mint atyafinak, általadás alkalmával azt fogadta, hogy mint tulajdon gyermekét nevelni és oskolába járatni fogja, az árvát illető tőkéjéről járandó kamat és kis rétje és földje haszonvételeiért; jelen pedig, mivel ígérete szerint a gyermeket nem neveli, iskolába sem járatja, sőt a gyermek ruhátlan is... és véle éppen nem gondolnak, sőt lovak és ökrök után hajszolják ..., már most mesterség tanulására is menni szándékozna a gyermek..." — olvashatjuk egy beadványban. A tanács az árvapénzből biztosította a fiú számára a mesterség tanulásához szükséges anyagiakat. A gyereket egy sárvári csizmadia mester vállalta el „... Mesterség megtaníttatása végett... magát ajánlván, és becsületesen nevelésre is magát megígéri azon feltétel mellett, hogy a gyermek nála négy esztendeig inasképp légyen és ... már megígért a városi tanácstól javainak és tőkéjének fölszabadulásáig kamatját használhassa. Mely nyilatkozó kívánatát a városi tanács megajánlván, a szabadulási, szegődtetési költség és böcsületes ruházatjának megadása mellett a gyermeket átadván szabaduló ruhájának megadása mellett négy esztendeig."

29 Bár mint később látni fogjuk, Sárvár életében jelentős szerepet játszott a céhes ipar, a mező243