Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Néprajz - Bárdosi János: Chernel István fertői és hansági kutatásai

pontjából sok esetben részletes kiegészítésül, magyarázatul szolgálnak — ugyancsak befolyásol­ják, ill. némileg módosítják az időrendi bemutatást. A fiatal ornitológus gyűjtési, kutatási módszereire s azok követésre méltó alaposságára — melyekre előre érdemes felhívni a figyelmet — az alábbi sorok is fényt derítenek. Chernél — a saját tapasztalataira alapozva — már egy 1888-as közleményében olyan gyűjté­si módszert javasol az ornitológusok számára, amely nyelvészeti és néprajzi szempontból egy­aránt figyelmet érdemel. Hangsúlyozza, hogy a honi madaraink elnevezésénél sok hiányosság és félszegség tapasztalható, ezért szerinte; „.. .a bajon csak úgy segíthetünk, ha nem új neveket csi­nálunk, hanem a nép száján élt és élő neveket keressük fel s ezeket alakítjuk át a magyar nyelv szellemében a családok, nemek és fajok megjelölésére. Népünk természetes józan eszével a ne­mekben elég jól különböztet, sőt gyakran a fajnevet is találóan megadja. Azonkívül a népünk aj­kán élő madárnevek nemcsak kész fogalmakat adnak kezünkbe, hanem figyelmeztetnek az utak­ra is, melyeken az a név a nép ajkán kifejezésre jutott. E keletkezés nyomait kutatva, reájutunk arra is, hogy milyen felfogás uralkodik egyik-másik madárról a nép körében. Ezt pedig tudnunk legalább is oly érdekes, mint tudni a madárfajok helyes magyar neveit." 8 Mindezt közleményében sok példával bizonyítja, országos adatokkal is alátámasztja. Kuta­tásai, gyűjtései során — a fentiek értelmében — mindig következetesen feljegyezte a népnyelvi adatokat : „E két okból évek óta gyüjtém a nép száján most is élő és használatos madárelnevezé­seket. A Dunántúl majd mindegyik megyéjében megfordulok, Pozsonymegyében két évig laktam s az itt élő madarak tájneveit mindig figyelemmel kisértem ; a múlt évben pedig több hónapra a Velenczei-tó mellé telepedtem ornithologiai megfigyelések és gyűjtések czéljából ; ellátogattam Fehérmegye egyéb mocsaraihoz is, mely kirándulások alatt a madarak elnevezéseit a halászok szájáról lestem el, kikérdeztem romlatlan nyelvű magyar embereket, hogy jelöli meg az ő besze­dők a különböző szárnyasokat. Fehérmegyéből Erdélybe indultam; beutazván egy jó részét, az ott divó madárelnevezéseket szorgalmasan feljegyeztem." 9 Alapelvének megfelelően ugyanezt tette a fertői és hansági kutatásai során is, de figyelme — mint ezt később látni fogjuk — a madarakon kívül más néprajzi és népnyelvi jelenségekre is kiterjedt. Elöljáróban azt is megemlítjük, hogy Chernél következetesen írta a Hanság helyett a Hany­ság elnevezést; „.. .mivel az élőnyelven így használatos. (Hanyőrző, Hány, hányi esik, Hány Is­tók stb. és nem Han Istók, Han stb./' 10 A területre vonatkozó anyag bemutatását Chernél „vadász-napló"-jának 1888 decemberi és 1889 januári bejegyzéseivel kezdjük, melyekben a vágyaival ellentétes közigazgatási gyakornok­ság, hivatali élet miatt kesereg, s ígéri, hogy ideje nagyobb részét ezután is csak az ornitológiának szenteli. 1888 „Deczember l-jével herczeg Esterházy Pál kinevezett Sopronmegyéhez közigazgatási gya­kornoknak s evvel egyik legforróbb vágyamat — kizárólag a természettudomány fejlesztése által szolgálni hazámat — atyám kedvéért és bizonyos mellék tekintetekért... feláldoztam. Hajlama­immal homlokegyenest ellenkező pályára lépni, lemondani arról mit évek óta lelkesedéssel táp­láltam magamban igen nehezemre esett. S csak a jövőbe vetett bizalom és remény vigaszával nem mondva le arról, hogy időm java részét ezentúl is az ornithologiának, e nálunk árva tudomány­nak, fogom szentelni... haraptam bele a keserű és fanyar almába. — Ez évben május végén Her­man Ottóval Norvégiába kellett volna indulnom, de részint a katonai kötelmek, részint pedig atyám féltése nem engedték a terv valósítását. Herman Ottóval — hazánk e kitűnő férfiával — a múlt év őszén Meszlenyi Lajcsi ismertettett meg, az idén szorosabbra fűztük barátságunkat s ő átadta nekem Petényi hátrahagyott irataiból a vereslábu vércsére vonatkozó jegyzeteket, melye­ket a nyár alatt összeszerkesztettem és feldolgoztam. Ornithologiai gyűjteményem ez évben jól 177

Next

/
Oldalképek
Tartalom