Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Régészet - Tóth István: Az Iseum szobrászati díszítéséhez

Különösen tanulságos azonban a most vizsgált emlék keretelési megoldásának, az Iseum Victoria-képét (6. kép) határoló kerettel való összevetése.

24 Ezt vizsgálva ugyanis első pillantásra szembetűnik a volutás díszítmény technikai megoldásának és szerkezeti sajátosságainak tökéletesen egyező volta. E rendkívül gazdagon variálható díszítőelemnek

25 ugyanazt a sajátos válfaját látjuk feltűnni mind a két esetben : a fő motívumot egyetlen laposan kezelt, mindkét oldalán hornyolással határolt szalag alkotja. Rendkívül jellegzetes megoldás a szalagnak a díszítményt lezáró, kör alakú visszatérése önmagába, amely mindkét relief esetében egyező, hangsúlyos része a keretdísznek. Különösen döntőnek látszik a keret-motívum egyezése, ha meggondoljuk, hogy a teljes savariai kőplasztikai anyagban egyedülálló díszítményről van szó : a pannon-noricumi volutás keretnek Savariából — az Iseum frízén és a most tárgyalt emléken kívül — mindössze egyetlen, ezektől nagymértékben eltérő példáját ismerjük.

26 4. Következtetések a) Mindeme formai sajátosságok egybehangzóan megerősítik fenti következtetésünket: a vizsgált reliefben a savariai Iseum szobrászati díszítésének egy eddig félreértett darabját ismerhetjük fel, amely mind tematikai-tartalmi, mind kőfaragói-formai jellegzetességei alapján jól alkalmazkodik az Isis-szentély ma ismert többi domborművéhez. Tárgyát tekintve, a töredékes relief egy sacralis processio alakoskodó résztvevőinek ábrázolása lehetett, a jelenet értelmezése az Isis kultusz körén belül nehézségek nélkül megoldható. b) A megvizsgált relief-töredék kapcsán ismét, nyomatékosan vetődnek fel az Iseum reliefdíszítésének korhatározásával kapcsolatos kérdések, amelyeket már az eddigi kutatás is érintett. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a vizsgált relief formai sajátosságai nem teszik lehetővé az emlék 3. század első felénél korábbi keltezését, s ez természetszerűleg vonja magával az Iseum frízének — stíluskritikai alapon ettől függetlenül is aligha vitatható — Severus-kori keltezését.

27 c) Ahogy a keltezés kérdésében sem lehetett ehelyütt feladatom az Iseum teljes emlékanyagának revízió alá vétele, úgy a most vizsgált relief-töredéknek az Iseum-fríz többi ismert darabjához való viszonyát sem vizsgálhatom itt részletekbe menően. Anélkül azonban, hogy a további vizsgálatoknak elébe vágnék, szükségesnek látszik már itt is leszögezni, hogy az Iseum homlokzatán látható relief-sor mai összeállítása nem tűnik minden szempontból megnyugtatónak, sem tematikai, sem pedig formai-kompozíciós vonatkozásban. Az egyes darabok egymás mellé rendelését, illetve a fríz egészének ikonográfiái programját további, a legapróbb részleteket is figyelembe vevő elemzésnek kell majd tisztáznia. JEGYZETEK 1. Bél M., Hungáriáé Novae Notitia. Membrum III. De Sabaria, 8 § (= Arcis Sabariensis Facies) V. Közzéteszi: B. Thomas E.—

Prokopp Gy., Vasi Szemle 13 (1959) 2. sz. 57. — A római kőemlékeknek a Püspökvár falán való összegyűjtéséről 1. B. Thomas E., Az 500 éves szombathelyi lapidárium története. Savaria 1 (1963) 112. ff. 2. Uo. — Vö. : Paulovics L, Savaria-Szombathely topográfiája. Szombathely 1943. (Acta Savariensia 1) 42. sk. ; Szentléleky T., A szombathelyi Isis-szentély. Bp. 1960. 20. 17. kép. 3. A közölt fénykép rendelkezésemre bocsátásáért Dr. Kovách Zoltánnak az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár igazgatójának mondok köszönetet. Ugyancsak itt köszönöm meg Dr. Rosdy Pál levéltárvezető segítségét. — A relief jelenlegi állapotából világos, hogy Bél M. tévedett amikor nem érzékeltette annak töredékes voltát. A jobb oldali keret jelzése alkalmasint a helytelen befalazás következménye lehetett. A rajz további pontatlansága, az alak jobb kezében lévő tőr minden bizonnyal a katonás viselet által indukált kiegészítés. 4. S. Schönvisner, Antiquitatum et históriáé Sabariensis.. . Pest 1791. 50. Tab. VI. 2. Az emlék tárgyáról mindössze ennyit ír: ..Miles Romanus galeatus et hastatus." 101