Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Művészettörténet - Sz. Koroknay Éva: A XVI. századi kőszegi levéltári kötésekről

SAVARIA 7—8. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1973—1974 A XVI. SZÁZADI KŐSZEGI LEVÉLTÁRI KÖTÉSEKRŐL SZ. KOROKNAY ÉVA A mai Magyarország területén ritkák azok a XVIII. sz. előtti levéltári kötetek, amelyek ere­deti kötésben fennmaradtak. Viszonylag gazdag sorozatot őriz Sopron város levéltára és itt a XVI. sz. is szépen képviselt 1 , más magyarországi levéltárak azonban legjobb esetben a XVII. szá­zadtól őriznek egykorú kötéseket. Különös szerencse, hogy Kőszeg város levéltárából fennma­radtak XVI. századi kötésű kötetek. Öt kötéstáblát fogunk most itt ismertetni, ezek közül három a XVI. században készült, ket­tő a XVII. sz. elején, azonban díszítményeik még a XVI. századi emlékekhez kapcsolódnak. A kötéstáblák nem ismeretlenek, mert Végh Gyula már korábban leírta őket, sőt egyesekről aquarell másolatot készített 2 ; a kapcsolatok, összefüggések értékelésére azonban akkor még nem kerülhetett sor. A kötéstáblák díszei egymással egyezést nem mutatnak, legalább négy különböző műhely munkái. Vizsgálatuk a művészettörténeti és könyvtörténeti meggondolásokon túl azért is fontos, mert az Ausztriával összefüggő egykori Észak-Nyugat-Magyarország kulturális képéhez nyújta­nak újabb adalékot. A XVI. századi Kőszeg erős lutheránus beállítottságát ismerve, valamint a protestantizmus nyugat-magyarországi általános elterjedt voltát tekintetbe véve valószínűnek látszik, hogy az e területen, illetve az e területen is működő protestáns könyvkötők tevékenységét sikerült itt megállapítanunk. A kötéstáblák bemutatása előtt azonban szükséges, hogy a kötéskutatás módszereit, vala­mint a korabeli európai kötések díszítő stílusát legalább nagy vonalakban ismertessük. A bőrkötések díszítése melegített fém szerszámokkal történik. Görgetőkkel és filétákkal nyomják a szalagdíszeket, bélyegzőkkel az egyes kisebb mintákat ; lemezekkel — prés segítségé­vel — a nagyméretű díszítményeket. így amennyiben az egyes elemekről rajzlevonatot készítünk, egy-egy könyvkötőműhely szerszámainak rekonstrukcióját készíthetjük el. A német szakiroda­lom megállapítása szerint, egy-egy kötéstábla azonos műhelyeredetének megállapításához leg­alább három mintaegyezés szükséges. A két első kőszegi levéltári kötéstábla egyéb emlékekkel együtt zárt csoportot alkot (I— II. csoport). Mint látni fogjuk, bonyolultabb a helyzet a követke­ző (III. csoport), de leginkább az utolsó két városi jegyzőkönyv kötésének esetében (IV. cso­port), mert itt a ma rendelkezésre álló emlékek alapján csak részleges egyezéseknek lehetünk tanúi. A vizsgált kötéstáblák a XVI. századra Magyarországon is jellemző német görgetős típust mutatják. Ezzel kapcsolatban el kell mondanunk, hogy Hellmuth Helwig összefoglaló munkájá­ban 3 a reneszánsz kötések stílusának három periódusát különböztette meg. Az 1500 előtt készült kora reneszánsz kötéseket olasz—magyar periódusba sorolta, ennek folytatásaként 1500-tól kö­305

Next

/
Oldalképek
Tartalom