Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)
Művészettörténet - Sz. Koroknay Éva: A XVI. századi kőszegi levéltári kötésekről
veti a színes és változatos olasz—francia kötésstílus alakulását. Külön tárgyalja a szárazabb és egyszerűbb megjelenésű görgetős, lemezpréseléses német reneszánsz kötéseket. A Hellmuth Helwig munkájának megjelenése óta közzétett magyar reneszánsz kötésemlékek 4 azt tanúsítják, hogy Magyarországon az első periódus emlékei mintegy az 1520-as évekig követhetők. Az 1520-as években — a protestantizmus korai megjelenésével egyidőben — már jelentkezik a német reneszánsz stílushatás, amely azután lassan egyeduralkodóvá válik. A XVI. századi magyarországi kötésekre az előző korszak aranyozott vagy részben aranyozott és olykor színesen festett kötéseivel szemben jellemző volt, hogy díszítésük vaknyomásos, és még a század végén is csak mértékkel használtak újból aranyozást. Jellemző továbbá a görgetőkkel vagy lemezekkel nyomott figurális és ornamentális szalagdísz, illetve négyszöget, oválist vagy háromszögű felületet kitöltő figurális vagy ornamentális minta. Ezek mellé olykor bélyegzőkkel nyomott díszek csatlakoznak. A figurális díszítmények : jelenetek, vagy jelenetsorok tematikus jellegűek ; mondanivalójukat többnyire a szalagokban vagy a lemezekben szereplő feliratokkal is alátámasztották. Ezek az ábrázolások jobbára metszetes előképekre tekinthetnek vissza, így tematikában és megfogalmazásban egyaránt egymáshoz általában igen hasonlók. Főleg a század első harmadára jellemzőek az állatalakos, vadászjelenetes ábrázolások, később úgy a szalagdíszek, mint a lemezzel nyomott figurális minták témájukat tekintve vallásos vagy mithologiai tartalmúak. Ezek mellett gyakoriak voltak a reneszánsz indák közé foglalt címerek és portrék, ez utóbbiak több esetben reformátorokat ábrázoltak. Kevesebb szerepet kaptak az ornamentális minták, ezek naturális jellegű indák, arabeszkek, szalagfonadékok, rácsdíszek vagy bélyegzőkkel nyomott liliomok és egyéb stilizált virág és levcldíszek. A görgetős, lemezpréseléses kötések sajátossága, hogy a minták között sokszor szignatúrákkal, betűjelzésekkel találkozunk. Vitatott, és minden esetben külön eldöntendő kérdés, hogy a szignatúra a könyvkötő vagy a szerszámkészítő személyére vonatkozik-e, mindkét lehetőségre akad példa. A német területeken használt görgetők és lemezek mintáit már az 1920-as évek végén közzétették 5 . A Magyarországon használt vagy Magyarországon készült XVI. századi görgetős díszek összegyűjtése most van folyamatban és ennek a munkának is fontos részét képezi az öt kőszegi kötés-ezélesebb körű vizsgálata. Az öt kőszegi kötet kötéstábláját, a velük egyezéseket mutató egyéb, biztosan nem, vagy eddig még nem bizonyíthatóan kőszegi használatú kötésekkel együtt I—IV-csoportba sorolva fogjuk megvizsgálni. (Összesített mintakészletek: 1—4 kép). Előbb azonban ismertetnünk' kell a vizsgálódásunk kiindulási pontjául szolgáló köteteket. Ezeket a VAS MEGYEI LEVÉLTÁR KŐSZEGI LEVÉLTÁRA őrzi Kőszegen, a kötetek az alábbiak: KŐSZEG VÁROS ADÓHIVATALÁNAK IRATAI c) SZŐLŐHEGYEK TELEKKÖNYVEI 1. kötet, Regestrum Liber Promontorialis 1552. Fatáblás barna bőrkötés görgetős vaknyomásos díszítéssel. Külső, próféták sorát ábrázoló szalagdíszében V. P. szignatúra. A kötés rongálódott, de a lenyomatok tiszták. (I. csoport, 5. kép) Méret : 30,4 x 20,6 cm •» Végh i. m. 1. sz. 2. kötet, Liber Promontorialis Perigbuch Der Khünigl. Statt Güns 1567. Különlegesen fűzött levéltári kötés, puha, papír táblájának barna bőr borítása vaknyomásos, görgetős díszítésű. A lenyomatok tiszták, a hátsó tábla kissé megkopott. Jellegzetessége a keleti királyok sorát mutató szalagdísz. (II. csoport, 7. kép) Méret: 31 x 20 cm (tábla) 31 x 37 cm (könyvtest) Végh i. m. 2. sz. 3. kötet, Berek Buch Der Statt Gyns 1573. Különlegesen fűzött kötése papírtáblás, a hátlap a könyvtestre borul, ezt fedi az előlap táb306
