Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)
Művészettörténet - Sz. Koroknay Éva: A XVI. századi kőszegi levéltári kötésekről
5. Soproni levéltár (Győr-Sopron megye Levéltára) Árvaletétek kezelési könyve 1578—1638. (12. kép) A kőszegi kötéstáblákon szereplő G. E. jelzésű szalagdísszel (e.) először Nagyszombatban találkozunk (1557), majd Pozsonyban. Mindkét esetben kíséri az M. P. jelzésű szalagdísz (a.), valamint az éremsor (c.) és a nagyméretű virágtő (g.). Sopronban (1578) a fentieken kívül rozetta és hajló levéldíszek szerepelnek, (h. i. j.) A Budapesti Egyetemi Könyvtár 1550-es nyomtatványának kötéstábláján (2. sz.) mindössze az M. P. jelzésű és az éremsoros szalagokat alkalmazzák, (a. c.) Végül a Budapesti Egyetemi Könyvtár Vet. 36/2. jelzetű kötetének (IV./1.) kötésén az M. P. jelzésű szalagdísz és a nagyméretű virágtő (g.) mellett újabb motívumokkal találkozunk, nevezetesen egy puttosoros (d.), valamint egy balluszteres mellképes (b. — mint Pozsonyi Levéltár K. 92. és K. 94.) szalaggal. (13—14. kép) Megítélésünk szerint ez utóbb felsorolt kötéstábla a Pozsonyi Levéltár két kötetével együtt (K. 92. és K. 94.) a műhely legkorábbi emlékei közé tartozik. A következő kötetek készítési ideje, mintegy az 1560, 1580 közötti évekre tehető. Kétségtelen, hogy a két kőszegi kötéstábla a sorban a legkésőbbi. Feltűnő, hogy addig, ameddig az előbbi I— III. csoportokba tartozó kőszegi kötések fa vagy dekli táblásak voltak, ezeknek tábláit — amint azt leírtuk — nyomdai termékek töltik ki. Ilyen jellegű makulatúrát általában könyvárus-könyvkötők szoktak alkalmazni. A kőszegi kötések és kötéscsoportok ismertetése után meg kell kísérelnünk a készítési hely közelebbi meghatározását. Ez nehéz feladat, mert tudjuk, hogy a XVI. századból kevés a konkrét tárgyi emlék, de még kevesebb az adat, főleg az olyan adat, amely tárgyi emlékekkel is összekapcsolható. Kőszeg kiváló iparosainak nevét ma a XVII. sz. közepétől ismerjük 7 , de hasonló vagy alig jobb a helyzet a közeli Sopronban is. Ugyanakkor tudjuk, hogy e városokban, valamint Pozsonyban és Nagyszombatban készültek könyvkötések a XVI. sz. folyamán. Levéltári kötések tekintetében a leggazdagabb sorozatokat Nagyszombatban találjuk. Már korábban rámutattunk, hogy az 1556 utáni nagyszombati levéltári kötések — a kőszegi emlékekhez hasonlóan — több esetben nem mutatnak azonos műhelyeredetet. Ennek magyarázatát abban kerestük, hogy esetleg több könyvkötő működött a városban, vagy hogy más városokban is vásárolhattak kész köteteket 8 . Rámutattunk, hogy a nagyszombati levéltári kötések között találunk olyanokat, amelyeknek díszítése kifejezetten protestáns tartalmú. így a Nagyszombati Levéltár 1566-os jegyzőkönyvének kötéstábláján egy olyan szalagdíszt láthatunk, amelyben Erasmus, Melenchton, Luther és Húsz János feliratos arcképei szerepelnek. Érdekes megjegyeznünk, hogy a kötéstáblán szereplő másik, N. P. szignatúrát mutató szalag később Selmecbánya levéltári kötésein tűnik elő más díszítményekkel együtt. 9 Láttuk, hogy a Nagyszombati Levéltár kötései között vannak olyanok, amelyek a protestáns beállítottságú Kőszeg, illetve Sopron levéltári kötéseivel mutatnak azonosságot. Ugyanakkor a nagyszombati Kamarai Számadások 1556, 1560, 1565, 1567-es kötéstábláiról már korábban sikerült kimutatnunk, hogy azok a protestantizmus ellen harcoló nagy katolikus érsek, Oláh Miklós körével hozhatók kapcsolatba. 10 — Azóta azt is megállapítottuk, hogy az 156l-es jegyzőkönyv kötése ugyancsak egy Oláh Miklós kötethez kapcsolódik." Mindezek a megfigyelések fontosak az öt kőszegi levéltári kötés körének meghatározásához. Előbb azonban röviden vázolnunk kell azt a speciális történeti helyzetet, amelyben ezek a kötéstáblák létrejöttek. A XVI. században Magyarországra nem csupán a törökök elleni, és a trónöröklési harcok voltak jellemzőek, hanem ebben az időszakban már élesen jelentkeztek a protestantizmus és a katholicizmus, sőt a lutheri és a calvini, vagyis a német és a magyar protestánsok közötti ellentétek. Ekkor még a küzdelemben Nyugat-Magyarországon szinte a protestánsok látszottak győzedelmeskedni. E tekintetben kimagasló szerepet töltött be Kőszeg városa, ahol végül is csak a XVII. sz. közepétől, majd 1671-től tudták a protestantizmus vezető szerepét letörni. Nehezebb helyzetben volt Nagyszombat és Pozsony protestáns lakossága. A katholikus be311
