Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Művészettörténet - Sz. Koroknay Éva: A XVI. századi kőszegi levéltári kötésekről

állítottságú királyi udvar közelsége mellett jelentős tényező, hogy a török elől az esztergomi érsekség és káptalan e területre menekült, először Pozsonyba, majd 1543 (Esztergom eleste) után Nagyszombatba. A vallásilag korántsem egységes területen — a királyi udvarral karöltve — az esztergomi érsekek és környezetük vívta a legnagyobb harcot a mindjobban terjedő protestantizmus ellen. Korszakunkra Oláh Miklós (1493—1567) erőteljes tevékenysége jellemző. 1553-ban lett esztergomi érsek, korábban Mária királynő titkára, majd Ferdinánd kancellárja volt. Számos intézkedést tett a protestantizmus terjedésének megakadályozására, e célból letelepítette a jezsuitákat és megalapította az első papnevelő intézetet. Protestáns ellenes intézkedéseket eszközölt ki Bécsben, így 1567 októberében, nem sokkal halála előtt „a soproni kálvinisták és keresztség ismétlők elleji".

12 Magyarországon Luther tanai már II. Lajos uralkodása idején éreztették hatásukat. „Kőszeg élénk borkereskedési viszonyainál fogva a külfölddel, főképpen a szászhoni németekkel, úgy a szomszéd Sopronnal különféle üzleti érintkezésben lévén, ezek által a hitújítók tanaival részint szóbeli, részint írott közlemények útján már 1520-ban megismerkedett, s az új vallás elveit, ha még nyíltan nem is, de titokban már 1531-ben ápolta."

13 Sopronban 1524-ben találkozunk először írott formában az új tanok elleni állásfoglalással. 1524. október 14-én Budán kiadott oklevélben II. Lajos értesíti a soproni tanácsot, hogy Luther tévtanait hirdető soproni ferencrendi szerzetes ügyének megvizsgálására Gergely ferencrendi szerzetest küldi hozzájuk. Egyúttal arra utasít, hogy azonnal tegyék közzé azt az intézkedést, miszerint senki a jövőben ne merészelje többé az eretnek tanok olvasását, felettük való vitákat, ellenben köteles mindenki három napon belül a birtokában lévő Luther könyveket elégetés céljából annak átadni, akit e célra Gergely szerzetes ki fog jelölni.

14 Sorolhatnók a példákat Pozsonyban is, mindazonáltal ezeknek az adminisztratív intézkedéseknek sok foganatja — legfőképp, ami Kőszeget illeti — nem lehetett. Kőszegen, miután 1554-ben a Zwingli tanait követő magyar protestáns felekezet elfoglalta a Szt. Jakab plébánia templomot, Alts Mihály katholikus lelkész elhagyta őrhelyét. 1560-ban a német ajkúak ágostai felekezete jutott túlsúlyra, ekkor ők vették birtokba a Szt. Jakab egyházat,

15 a magyar gyülekezet pedig új templom építésére kényszerült. 1615-ben a Szt. Imre védelme alatt álló városi plébánia, vagy magyar templomot építették.

16 A két különböző nyelvű protestáns felekezetnek külön-külön temploma volt és protestáns irányítás alatt folyt az oktatás is. Kisebb-nagyobb zökkenőkkel, mintegy 1671-ig tarthatták a protestánsok vezető szerepüket, ekkor azonban gr. Széchenyi György, győri püspök Kőszegen is letelepítette a jezsuitákat, visszafoglalta a templomokat és így a protestáns vallásgyakorlat a jövőben Nemes-Csóra korlátozódott, ahol két német és egy magyar-vend pap tevékenykedett. Kőszegen pedig megszervezték a katolikus irányítás alatt álló gimnáziumot.

17 A protestantizmus nyugat-magyarországi gyors elterjedésére ösztönzőleg hathatott a területen élő két nagytekintélyű földesúr, Nádasdi Tamás (1498—1562) és Batthyányi Boldizsár (t 1590) tevékenysége. Sajnos ez idő szerint a sárvári nyomda mellett nem tudunk könyvkötés emlékeket kimutatni, annál örvendetesebb, hogy a Batthyányi birtokon élő Manlius ilyen irányú munkásságát az utóbbi években már közzétették. '

8 A lajbachi (Ljubljana) születésű Johannes Manlius (Mannel, Mandelz Manuel) — nyomdász, könyvárus és könyvkötő — kezdetben szülővárosában az Auerspergek és a von Rain család számára dolgozott. Protestáns vallása miatt azonban menekülni volt kénytelen és 1582-ben Batthyányi Boldizsár oltalma alá helyezte magát, 1605-ben bekövetkezett haláláig több Batthyányi birtokon lévő helységben: Németújvár (Güssing) — Monoróketék (Éberau) — Keresztúr (Deutschkreutz) folytatta hármas tevékenységét, melynek során többek között Sopron városa számára adott el kötött naptárakat, melyeket több esetben krajnai címerekkel díszített. Miután szerencsés módon a Manlius által alkalmazott bélyegzőtáblázat már rendelkezé312