Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Művészettörténet - Katona Imre: Nyugat-Magyarországi kincstárak – Az Esterházyak műkincsei I.

virágok díszítik. A félköríves támláján virágos levelek között lévő Esterházy hercegi címer néhány olyan ábrázolási sajátossága alapján, mint pl. a griff csak kardot, az oroszlán pedig csak virágot tart s, hogy az állatok fején még nincsen korona stb., a szék készítését a végleges hercegi címer kialakítása előtti évekre tehetjük. Ilyen címer látható a máriazelli apátsági templom Esterházy-oltárának boltívképén. Miután ezt — tudomásunk szerint — 1689-ben festették, az ezüstözött székek készítésének idejét is 1688—89-re kell tennünk. „Ezen premittalt Numerusokkal signalt Almáriumokon kivül mégh találtatott. Ugyan ezen moston Emiitett órás statua alatt egy fekete fierslagban, egy igen Szip Ezüstös aranyos Plehet egészen megh vert négy oszlopon álló Asztal" (Nro 2). Az asztal nem került az Eszterházy tárgyakkal elő, csak fényképe maradt fenn az Iparművészeti Múzeumban. A négy oszlopos lábakon álló asztal külső keretének négy sarkából fülkagyló-motívumokból és akantuszlevelekből kinövő hermaszerű angyalfigurák emelkednek ki, köztük puttókkal körülvéve tritonok és nereidák, tengeri istenek harcolnak egymással. A belső keretben rozettákból, tulipánokból és nagy levelekből font füzér fut körbe, középen Paris ítélete látható. Már a XVII. század közepén készültek ezüst bútorok Augsburgban, Abraham Drentvett műhelyében. Krisztina királynő apjának, Gusztáv Adolfnak több lovasszobrát viszont SM mester — az újabb szakirodalom szerint Sebastian Mylius — alkotta. Nevéhez fűződik a berlini Köpenick-palotában ma is látható ezüst szék is. Rosenberg jegykönyve szerint Augsburgban két SM monogramos ötvös is működött a XVII—

XVIII. század fordulóján: az egyiknek tulajdonítja az Esterházyak ezüst asztalát, másikénak a berlini palota székeit. Ezzel szemben a berlini ezüstszék háttáblájának két szélén a hátrahajló herma kapcsolatba hozható az Esterházy-asztal sarkain levő angyalhermákkal. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Sebastian Myliuson kívül mások is foglalkoztak ezüsttel bevont bútorok készítésével, mint pl Johann Ludwig, Albrecht Biller. Az azonban kétségtelen, hogy az Esterházy-féle ezüst-asztal a legkorábban készült augsburgi asztalok egyike, amely díszítésmódja révén is beleilleszkedik a század végének ún. nagyvirágos stílusába. Nem valószínű azonban, hogy az ezüst székekkel készülhetett egyidőben az 1680-as évek végén. Ugyanis míg a székek készítését a rajtuk lévő címerek sajátosságai alapján nem helyezhetjük 1687 elé, az 1725-ös leltárban szereplő „Ezüst aranyos" pléhes asztallal már Esterházy Pál 1685-ös végrendeletében is találkozhatunk: „Két Öregh ezüst asztal" (pag. 51.). Ebből úgy tűnik, hogy a székek és asztalok nem egy, hanem két vagy több mester munkái. JEGYZETEK 1. Katona Imre: Az Esterházy-kincsek. Rajztanítás, 1965, 5. sz. 21—23. 1. Katona Imre: Az újabban helyreállított Esterházy kincsek. Művészet 1960. — Ötvösművek, ékszerek és az Esterházy kincs Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. (Iparművészeti Múzeum, 1963) 17—20. 1. — Az Esterházyak fraknóvári kincstára. Pesti Hírlap, 1912. júl. 31. (16. 1.). Ormos Zsigmond: A herceg Esterházy képtár műtörténeti leírása. Pest, 1865. 16—18. 1. — Meiler Simon: Az Esterházy képtár története. Budapest, 1915. XIX—

XXVI. 1. 2. A családra és Fraknóra vonatkozó adatokat ismert munkákból merítettük: Csapodi Csaba: Esterházy Miklós. Franklin-társulat, Budapesté, n. 17—46.1. — Szalay László—Salamin Ferenc: Galántai gróf Esterházy Miklós Magyarország nádora. I—

III. k. Pest, 1863—1870. — Bubies Zsigmond— Merényi Lajos: Herceg Esterházy Pál nádor, Budapest, 1895. stb. Katona Imre: Adalékok a Nyugatmagyarországi anabaptisták történetéhez. (A győri jezsuiták harca ellenük 1761-ben) Arrabona, 1964, 99—107.1. — Krisztinkovich Béla: Habán emlékek Sopronban és környékén. Soproni Szemle, 1960 (XIV) 3. sz., 221—232. 1. — 3. Katona Imre: Adalékok a Nyugat-magyarországi anabaptisták történetéhez. (A győri jezsuiták harca ellenük 1761-ben). Arrabona, 1964. 99—107. 1. — Krisztinkovich Béla i. tanulmánya 228—229. 1. 4. A fraknói vár fegyvertára és török kútja. Pesti Hírlap, 1912. szept. 3. (44. 1.). — A fraknóvári képtár csata- és arcképei. Pesti Hírlap, 1912. szept. 11. (42. 1.). 300