Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Művészettörténet - Katona Imre: Nyugat-Magyarországi kincstárak – Az Esterházyak műkincsei I.

5. U.o. 17—18. Meiler i. m. XL—XLIII. 1. 6. Katona Imre: Fertőd Haydn korában. Haydn Emlékére. Zenetudományi Tanulmányok, XIII. Szerk. Szabolcsi Bence és Bartha Dénes. Bp. Akad. Kiadó, 1960. 687—713. 1. Cs. Katona Imre: A fertődi (eszterházai) kastély kialakulása. Építés és Közlekedéstudományi Közlemények III. köt. 1—2 (1959) 77—129.1. — Cs. Katona Imre: A fertődi kastély kialakításának és helyreállításának néhány kérdése. Művészet. III. évf. 10. sz. 7. Meiler Simon i. m. 8. Tört. Tár. 1883. 755—767. 1. 9. Merényi Lajos—Bubics Zsigmond: Herceg Esterházy Pál nádor (1635—1713) Bp. 1895. 275. 1. 10. OL. Esterházy család hercegi ágának levéltára. Rep. 8. Fase. C. Nro. 29 11. Merényi—Bubics : Hg. Esterházy Pál nádor с könyve közli függelékében Esterházy Miklós nádor végrendeletét, 275. 12. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1903 (X. évf.) 166—179. 1. — OL Esterházy lt. Rep. 8. Fase. C. Nro 33. 13. Iparművészeti Múzeum Adattára. Kit. 236/1957. 14. Inv. 1725. Alm. 79—80/16. 15. Inv. 1725. Alm. 79/80/20. 18. Inv. 1725. Alm. 5—6/1. 19. OL. Esterházy, lt. Rep. 8. Fase. С. Nro 37. 20. OL. Esterházy lt. Rep. 29. Fase. С. Nro 54. 21. Inv. 1725. Alm. 51—52. 22. OL. Esterházy lt. Rep. 29. Fase. С Nro 54. 23. Magyar Gazdaságtört. Szle, 1905. 261—264. 1. 24. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1902. 369—370. 1. 25. A tárgyat a szerző publikálta az Ars Decoratica 1976-os számában Az Iparművészeti Múzeum lemnoszi serlege címmel. A vonatkozó irodalom elsősorban itt található. 26. Radvánszky Béla: Udvartartás és számadáskönyvek, I. 345. 1. 27. Magyar Iparművészet, 1920. 9. 11. — 28. Inv. 1725. 79—80/18. 29. Bubics—Merényi i. m. 102. 1. SCHATZKAMMERN VON WESTUNGARN — DIE KUNSTSCHÄTZE DER ESZTERHÁZY'S I. IMRE KATONA Die Studie beschäftigt sich mit der Geschichte der ehemals in Fraknó (Westungarn), heute im Museum für Angewandte Kunst aufbewahrten Eszterhazy-Schätze. Zur Beschreibung des Materials ist die Klärung des Zustandekommens, der Geschichte der Schatzkammer und der historischen Rolle der Familie Eszterházy notwendig. Nikolaus (Miklós) (1583—1645), auf den der fürstliche Zweig der Familie Eszterházy zurückgeht, ist zum Palatin des Landes geworden. Als solcher erhielt er die Burgen Borostyánkő, Kabold, Lánzsér, Kőszeg, Kismarton und Fraknó mit den zu ihnen gehörenden Besitztümern. Sein Sohn Pál, Soldat, von 1681 an Palatin, erhielt 1687 von Lipót I. den Fürstentitel. Er hat den riesigen Fideikommiss-Güterkomplex erworben, so nach dem Aufklären der Wesselényi-Verschwörung Szarvaskő, Léka und Keresztúr, aber er vereinigt mit dem Familienbesitz auch die Güter Végles, Szádvár, Sztrecsény, Kapuvár, Szentmiklós, Csobánc, Köpcsény, Derecske, Alsólendva, Schwarzenbach und Sárvár. Der Enkel des den Fürstentitel erwerbenden Pál war Miklós „der Glänzende", der Erbauer des Schlosses von Fertőd. Der erste Sammler von Altertümern, Raritäten, Schnecken, Fossilien und Familienreliquien 301