Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Helytörténet - Székelyné Csák Zsófia: A szombathelyi Munkáslap története

világosítása nyomán képezni, az politikailag képzett, a harcban tudatos, öntudatos, szervezett és fegyelmezett lenne. Legelső és legfőbb kiinduló pont a felvilágosítás (sajtó segítségével), „Törekednünk kell a nagytőke titkainak felismerésére, így könnyen el lehet vele bánni.",

16 csak tervszerűen lehet a változást előkészíteni. Mindezek a tulajdonságok, amelyeket a lap megjelöl igen értékesek és szükségesek, de nem szabad abszolutizálni, és az általuk rosszul értelmezett fegyelmezettség sokszor visszaütött, mivel hiányzott mellőle a megfélelmítő harciasság. így aztán a tőkések bevált eszköze volt velük szemben a hitegetés, ígérgetés. Követeléseikre az ígéretet először csak becsület szóban adták, aztán írásbeli egyezményt kötöttek, de ezeket már az aláírás pillanatában sem tartották be. Helyes tehát a fegyelmezettség, de ne váljon saját maguk elleni fegyverré a tőkések kezében ez az értékes tulajdonság, mint ahogyan ez itt történt. Elképzelésük, sajtó — képzettség, felvilágosultság tömegesen — öntudat — szervezkedés — általános, titkos választójog — parlamenti reformok és ez a győzelemmel azonos. Ezért jelentette tehát náluk a munkássajtó megindulása a harc felvételét. Példaként hozzák fel a német munkásságot. Németországban minden munkás olvassa a munkás sajtót, ott 78 500 példányszámban, napilapként jelenik meg. Ott minden munkás képzett, ezért erősek, életképesek szervezeteik.

17 Teljes győzelemnek tulajdonította a német munkásság 1903. júniusi választási sikereit, ezzel mindent megoldottnak vélt. „Győztünk" hirdeti már a cikk címe is (a többes szám első személy, „mi" eszménk győzelmi lehetőségét igazolja a német siker). „A szervezettség, fegyelem, öntudat, amely német elvtársaink egyik főjellemvonása, meghozta gyümölcsét, és ma 81 szociáldemokrata képviselő foglal helyet a német parlamentben. Ez a szocializmus diadalát jelenti, bukását a reakciónak. Ez diadala az életképes, erős mozgalomnak."

18 A német példának és a sajtónak tulajdonított jelentőséget igazolja az a tény, hogy a németországi választási sikerek után tűzték ki célul hogy kéthetenként jelenjen meg a Munkáslap. Sőt 1904. április 27-én a vasvármegyei szociáldemokrata párt azt a határozatot hozta, ha 500 új előfizetőt szereznek, heti lap legyen, 6 filléres árral.

19 Ez azonban már nem sikerült, csak az, hogy 1904. márciusától 2 hetenként jelent meg, változatlanul 10 fillérért. Sőt maga a lap is (1 év és 10 hónapos működés után) 4 hónap múlva megszűnt. A németországi sikerek után méginkább igazoltnak látták, hogy követeléseik középpontjában az általános és titkos választójogot állították, illetve állítsák ezután is. „Legfőbb cél a titkos választójog elérése", hirdette a Munkáslap alján lévő felirat az első számtól az utolsóig. A lap mottójaként két idézet szerepelt induláskor. Egyik Marx: „Világ összes proletárjai egyesüljetek!", másik Lassalle: „A munkásság az a szikla, melyen a jövő temploma épül." 1904. február 14-ével tűnt el a mottó, egyik szerkesztőség változáskor. Már ez a két idézet is szimbolizálja a lap eszmei tisztázatlanságát, többször fordul elő egymás mellett Marx, Bebel, Liebknecht, Lassalle és Fichte neve, illetve nézeteik, különféle cikkekben. Ez végig kimutatható a lapnál. Egyszer elavult, és téves végleges megoldást, kiutat tartalmazó cikkeket olvashatunk ; bármi nemű forradalom elítélése, mert az csak bajt hozhat, „... a népet romlásba, halálba kergeti."

20 A forradalommal szembe helyezi az egyetlen helyes és járható utat, a békés eszközökkel és nem gyilokkal megszerzett választói jogot. És azt ügyesen felhasználva (parlamentarizmus, reformok) juthatnak el a munkások a teljes győzelemig. Másrészt a lap hasábjain a leghaladóbb elméletekkel is találkozhatunk. És meglepő módon ezek az előző békés módszerrel szemben pont a harcos megoldást javasolják. Az 1904-es orosz— japán háború elemzésénél érzékenyen rátapintott a legkényesebb problémára és nyíltan feltárta a háború igazi okát. „Csak a kapitalisták nyernek vele új piacokat... a hazatért nyomorultak pedig kapnak egy érmet, és koldulhatnak."

21 Sőt ami igen figyelemre méltó, megoldást is javasolt, mégpedig kettőt is. 1. Míg Keleten harcol a hatalom, Nyugaton összefog a proletariátus és kivívja győzelmét. 2. Ha vesztes háború lesz az sem baj, akkor pedig ledöntik a vesztes trónt.

22 Idézi Marxot is „A munkásosztály csak ma van hivatva magán segíteni, magát a mai terme261