Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Helytörténet - Székelyné Csák Zsófia: A szombathelyi Munkáslap története

pozitív irányba befolyásolta. Szaporodtak a népgyűlések (1902-ben nem volt, 1903-ban hét, 1904-ben négy), ezekre és a szakegyleti gyűlésekre a kongresszusi rendelet után budapesti küldöt­tek érkeztek, sőt előadásokat tartottak. Az ezután lejátszódó sztrájkok mindegyikéhez érkezett Budapestről bizalmi ember tanácsokkal és segítséggel. Szombathelyen is megkezdődtek a rend­szeres havi gyűlések és megyei értekezletek, ahol már a megye munkásmozgalmát igyekeztek összhangba hozni. A szervezetek összetettebbé válása, sztrájkmozgalmak fellendülése, látókör bővülése vissza­hatott a lapra is. Bár a lap beosztása fennállása alatt alig változott, azonos maradt az első számé­val, mégis a mozgalom fejlődésének megfelelően bővült oldal számban, témában, emelkedett színvonala. Minden szám vezércikkel indult. Ez általános jellegű politikai cikk volt, aktuális problémá­kat tárgyalt országos szinten (gazdasági, politikai helyzet, politikai jogfosztottság, választói jog követelése, sajtószabadság, militarizmus ....) Másik fontos rovata volt a Szemle, amely tartalmazta a szombathelyi, budapesti és más ma­gyar városokból a munkásságot érintő híreket. Az első két számban a külföldi hírek is itt szere­peltek, később a harmadik számtól ezek átkerültek az önálló Külföld című rovatba. Ahol aztán leginkább a német munkásmozgalomról voltak hírek. Ezt az elvi azonossággal lehet magyarázni, a német munkásmozgalmat követendő példaként hozták fel. A kizárólag szombathelyi munkásszervezetek életéről, új egyletek alakulásáról, összejövete­leiről, egyre bővülő rendezvényeikről és általában az egyleti életről a Szakmozgalom felirat alatt olvashatunk. A Tőke és munka rovat később indult, amikor már bővült a lap téma-feldolgozási területe. Sztrájk híreket közölt az egész országból. Budapesttel fennálló állandó kapcsolatot igazolják a rendszeres hírek a fővárosi munkások harcairól. Ilyenkor a sztrájkoló város bojkottálására szó­lította fel a szakmabelieket, védve a várost a sztrájktörőktől. A szombathelyi munkás-tőkés el­lentétek ismertetése is itt található. Részletes beszámoló van a gyárak belső életéről, balesetek­ről, alapvető szociális intézkedések hiányáról, indokolatlan bérlevonásokról és felmondásokról, különböző visszaélésekről, a sztrájkolni készülők által benyújtott memorandumokról, munka­adókkal való tárgyalásokról és magukról a sztrájkokról is. A Tárca, a lap működése alatt alig néhányszor megjelenő irodalmi rovat, valóságos történe­tek feldolgozása tanmesének. Utolsó oldalain a második számtól kezdve mindig hirdetéseket találunk. A Munkáslap cikkeiből a munkások központi pártjának, a szociáldemokrata pártnak hiva­talos politikája és állásfoglalása is kiolvasható, bár eléggé általánosított formában, nem lebontva konkrét feladatokra, célokra. Célként jelölte meg a szocialista társadalom felépítését, de ehhez a megvalósítás útját az 1903-as áprilisi új program is csak a következő megoldással javasolja. „Tervszerűen kell a rend­szer változását előkészíteni, a munkásoknak ehhez magas tudatfokra kell felemelkedni. . . Ehhez eszköz a nép minden rétegének felvilágosítása, a szocialista eszmék és célok állandó terjesztése, erőteljes gazdasági és politikai szervezés és küzdelem, ... minden eszköz, amely a proletariátus jogérzetével megegyezik." 13 A munkásvezetők célja a lappal : harci eszközt adni vele a munkások kezébe. A forradalmat, mint lehetséges utat elítélték, „A forradalom a népet romlásba, halálba kergeti." 14 Mindent bé­kés úton kell elérni, nem a gyilkolást, hanem a felvilágosítás nemes fegyverét kell felhasználni el­ső lépésként, és ez a munkássajtó. Példaként hozta fel a lap a német munkásmozgalmat, amely az általános és titkos választó­jog segítségével, parlamenti győzelemmel vélte megoldani problémáit. Népképviselet a győzel­met jelentette az ő szemükben, „... népképviselettel nem hozhatnának munkásellenes törvénye­ket." 15 Az eszmei munkás, amilyeneket a lap is szeretett volna az ő saját működése és oktatása, fel­260

Next

/
Oldalképek
Tartalom