Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)
Helytörténet - Szövényi István: A céhek és a kereskedők kenyérharca Kőszegen a XVIII. században
3° Tilalmaztatik azért Apothecariussoknakis hogy az orvosságokon kivűl, semmi némő Fűszerszámokkal, Cavéval, Czukorral, Csukoládéval, és más illyessekkel, mellyek Professiojokhoz (mesterségükhöz) nem tartozandók kereskedni ne merészeilyenek; Nem kűlömben 4° Tilalmaztatik Lakatossoknak, kovácsoknak és mind azoknak, kik vasbul dolgoznak hogy az vassat in crudo (nyers állapotban) ell ne adgyák, és azzal ne kereskedjenek, ugy hassonlóképpen 5° Schvarcz Mátyás, és Bersek János Csapó Mester embereknek meg tiltatik; Hogy bőrrel, flanellel, és más e' félével, mi Mesterségekhez nem tartozandó ne kereskedjenek, és ollyas idegen Partékákat ell adni ne merészeilyenek. Tovább ezek után pedig mindennémő Kalmároknak, és Mester embereknek serio (komolyan), és kemény büntetés alatt tiltatik, hogy mindennémő Partékájokat illendő áron adják, és excessioí ne táxállyák (mértéken túl ne becsüljék), mert ellenkező esetben az ide alá ki tett büntetésben keverednek. 6° Megh tiltatik Leczius Főrdősnének, sőtt más varró Aszonyoknak is, hogy kortonnyal, Pántlikával, csépkével, és más efélével kereskedni és ezeket réf számra ell adni egy áltályában ne merészeilyenek ; Mert ellenkező esetben, ha valaki főnt írattak közül, vagy másokis e' féle meg tiltott kereskedésben meg tapasztaltatnak, nem csak az illyes Partékáik fognak confiscáltatni (elkoboztatni), hanem ezen kivűlis keményen bűntetődni." 17 így zajlott az élet Kőszegen az abszolutizmus gazdasági rendszerében. Az egykorú tanácsülési jegyzőkönyvekből kiragadott esetek sejtetik, hogy a kézműves ipar és a kereskedelem között időnként jelentkező ellentétnek nemcsak gazdasági, hanem társadalmi okai is voltak. A részben idegenből jött és műveltebb kereskedőréteg szerteágazó üzleti kapcsolatai révén életnívójában fölötte állt a kisiparosok többségének. A vagyonszerzés vágya is csábítóan hatott a nehéz munkájából szűkösen élő kézműves rétegnek, ami már előre vetette árnyát a céhes ipar bomlásának. A tanács erélyes rendszabályokkal igyekezett ugyan biztosítani a gazdasági élet zavartalanságát, de csak ideig-óráig tudta elsimítani a városgazdaságot veszélyeztető és a város társadalmát megosztó ellentéteket. JEGYZETEK 1. Kőszeg sz. kir. város tanácsülési jegyzőkönyve (a továbbiakban: Vjkv.) 1727. szept. 12. 742. 1. 2. Vjkv. 1750. nov. 11. 337—340. 1. 3. uo. 1743. szept. 20. 230—232. 1. 4. uo. 1743. okt. 8. 257. 1. 5. uo. 1735. febr. 4. 328. 1. 6. uo. 1737. nov. 22. 253. 1. 7. A piaci adásvétel csak akkor kezdődhetett meg, mikor az Alsó kapu tornyába kitűzött zászlót bevonták. 8. Vjkv. 1768. jún. 16. 111. 1. 9. uo. 1755. máj. 2. 155—156. 1. 10. uo. 1764. aug. 23. 295—296. 1. 11. uo. 1768. dec. 2. 294. 1. 12. uo. 1777. ápr. 28. 51. 1. 13. uo. 1768. aug. 16. 206. 1. 14. uo. 1777. júl. 7. 87. 1. 15. uo. 1761. ápr. 3. 566. 1. 16. uo. 1777. júl. 8. 89. 1. 17. uo. 1777. márc. 7. 25—26. 1. 243
